Rejtélyes betegség irtotta ki az aztékokat

Az aztékok, az egykor virágzó közép-mexikói civilizáció a 16. század közepén a pusztulással nézett szembe.

Bár kezdetben olyan európai betegségeknek tulajdonították, mint a himlő, a legújabb DNS-elemzések új megvilágításba helyezik a titokzatos betegséget, amely majdnem kiirtotta őket. Az aztékok a nemesek és a közemberek kulturális szövevénye között élve virágoztak a spanyol hódítók megérkezéséig, amely szerencsétlenségek sorozatát hozta magával, írja az Ancient Origins.

Az Azték Birodalom kiterjedése II. Moctezuma uralkodása idején, 1519-ben. Fotó: Wikimedia

Kik voltak az aztékok?

Az aztékok voltak azok az amerikai őslakosok, akik a spanyol hódítás idején, a 16. század elején uralták Észak-Mexikót. Az aztékok nomád kultúraként végül a Texcoco-tó kis szigetein telepedtek le, ahol 1325-ben megalapították Tenocstitlan városát, a mai Mexikóvárost.

A rettenthetetlen harcosok és leleményes építők a 15. században olyan birodalmat hoztak létre, amelyet Amerikában csak a perui inkák birodalma volt képes felülmúlni.

Valahogy így nézhetett ki a fő templom Tenocstitlanban. Diego Rivera (1886–1957) festménye (1900)

A Guggenheim múzeum szerint az aztékok a legjobban dokumentáltak az őslakos civilizációk közül, miután megtörtént az európaiakkal való kapcsolatfelvétel. Számtalan sokszínű, vallási, katonai és társadalomtörténészek felbecsülhetetlen értékű feljegyzéseket hagytak hátra az élet minden területéről, és a modern régészeti kutatásokkal együtt egy összetett birodalmi állam kialakulását és virágzását mutatják be.

Mi lett a sorsuk?

1545 és 1550 között az aztékokat a cocoliztli néven ismert halálos járvány támadta meg, amely néhány röpke nap leforgésa alatt több millió ember életét követelte. A lázzal és rengeteg vérveszteséggel járó betegség megpecsételte az aztékok sorsát.

A kutatók azt találták, hogy az elkövető a szalmonella Paratyphi C, vagy paratífusz nevű törzse lehetett, ami egy, az európai gyarmatosítók által behurcolt kórokozó, amire valószínűleg az őslakosok immunrendszere nem volt felkészülve.

A 16. századi Florentine Codex egy himlőszerű betegségről számolt be. Wikimedia

A pusztítást az éghajlati változások is súlyosbították, a hosszan tartó szárazság csak növelte a halálos áldozatok számát. A rituális emberáldozatok pedig csak újabb szöget jelentettek a koporsóba. Francisco Hernandez részletes beszámolói számtalan tünetet mutatnak, azonban egyetlen betegség sem felel meg pontosan a leírásainak.

Ugyan könnyű lenne a szalmonella nyakába varrni az ügyet, ez sem stimmel pontosan, ez pedig jól bemutatja, milyen összetett problémával is álltak szemben az őslakosok. De legyen szó akár betegségről, akár az éghajlatról, akár a gyarmatosítás következményeiről, az aztékok eltűnése a legjobb példa arra, hogy egy virágzó birodalom sem jelenthet akadályt a láthatatlan gyilkosoknak.

Érdemes elolvasni:

• Bámulatos festményeket találtak a csaknem 2000 éve eltemetett Pompeiiben
• Amikor egy 15. századi szerzetes elkészítette a Google Maps-et