Világsztár labdarúgók, akik sosem kaptak Aranylabdát – 1. rész

Puskás Ferenc (forrás: realmadrid.com)

Az Aranylabdát a France Football nevű francia magazin alapította meg 1956-ban, és mára a Ballon d’Or lett a legrangosabb egyéni díj a világ futballban. 1994-ig csak az európai labdarúgók kaphatták meg a Golden Ball trófeát, de 1995 óta az Európában játszó nem európai játékosok is megkaphatták, 2007 óta pedig már nincs semmilyen földrajzi korlátozás.

A győztes személyéről az európai országok újságírói döntenek szavazás útján.

A korábbi földrajzi megkötések miatt sok Dél-Amerikai világsztár nem kaphatott Aranylabdát. És a díj történetében volt néhány év, amikor nem az a játékos kapta meg a díjat akinek az járt volna. Illetve néhányszor a sportdiplomácia is közbeszólt a győztes személyének a kiválasztásába. Ezeket az eseteket vesszük most végig. Plusz megnevezzük azokat a labdarúgókat is, akiknek járt volna az Aranylabda.

1958
Aki kapta: Raymond Kopa (1931 – 2017)
A lengyel származású francia támadó nagyszerű játékos volt és ebben az évben a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) megnyerte a Real Madrid csapatával, de a 7 BEK meccsen szerzett 3 gólja nem nevezhető ámulatba ejtő teljesítménynek.
Ahogy az 58-as VB 6 meccsén lőtt 3 gólja sem az. Ellenben a francia válogatott csapattársa Just Fontaine 13 gólja, amit ezen a Világbajnokságon hozott össze, az valóban extra klasszis produkció.
Akinek kapnia kellett volna: Pelé (1940 – 2022)
A 20. század legnagyobb futballistája nem kaphatott Aranylabdát, mert nem Európában született.
A Fekete Gyöngyszem az 1958-as VB-n robbant be a nemzetközi futballba és ejtette ámulatba a világot 17,5 évesen.
A Svédországi VB-n 1 csoportmeccsen játszott, ott még nem lőtt gólt.
De aztán jött az egyenes kieséses szakasz és elkezdődött a varázslat.
A 8 között Wales ellen már ő lőtte a győztes gólt 1 – 0.
A 4 között a Franciák elleni 5 – 2-es győzelemből egy mesterhármassal vette ki a részét.
És a döntőben Svédországnak is tartogatott 2 gólt.
Tehát a legfontosabb 3 meccsen 6 gólt rámolt be az ellenfeleknek.
És evvel megszerezték Brazília számára az első VB aranyat, amelyre 1930 óta várt a Szamba-ország.

1960
Aki kapta: Luis Suárez (1935 – 2023)
A Barcelona játékosa vitathatatlanul brilliáns játékos volt. De abban az évben egy Vásárvárosok Kupáját nyert, ami a BEK-hez képest egy jóval alacsonyabb színvonalú sorozat volt.
Az 1960-as EB negyeddöntőjében pedig Spanyolország politikai okok miatt nem álltak ki a Szovjetunió ellen.
(A fasiszta spanyol vezér Franco nem engedte meg hogy a kommunista nagyhatalom ellen játszanak).
Ez hiba volt mert a spanyolok egy oda-visszavágós párharcban esélyesebbnek tűntek. Ráadásul azt az első EB-t pont a szovjetek nyerték meg. Lehetett volna az egy spanyol arany is.
Akinek kapnia kellett volna: Puskás Ferenc (1927 – 2006)
Ennél egyértelműbb Aranylabda nem létezik. Puskás Öcsi megnyerte a Real Madrid-dal a BEK-et és ő lett a gólkirály is.
Az első fordulóban a Luxemburgi bajnoknak 2 meccsen 4 gólt vágott, A francia Nice elleni párharcban csak 1 dugót vállalt.
De utána brutálisan rákapcsolt a ballábas zseni. Az elődöntőben az ősi rivális Barcelona következett és ott a 2 találkozón 3 góllal járult hozzá a továbbjutáshoz.
Ám ez még mind semmi, ahhoz képest amit a döntőben művelt Pancho.
A BEK Fináléban az Eintracht Frankfurt várt a Királyi gárdára. Amelyre Skóciában, Glasgowban a Hampden Parkban 127.621 néző volt kíváncsi. (Ez a mai napig rekord a BEK / BL döntők történetében).
A Kispesti géniusz itt 4 gólt szerzett és evvel nagyban hozzájárult a 7 – 3-as Real győzelemhez.
Összesen 3 BEK aranyat nyert a Real Madrid-dal (1959, 1960, 1966). Nagy kár hogy 1950 – 1955 között még nem létezett a BEK sorozat mert a Bp. Honvéddal elég jó esélye lett volna nyerni néhányat, de legalábbis nagy csatákat vívhattak volna a Real-lal.
A válogatottban pedig Puskásnak volt egy olyan sorozata 1950. június – 1955 november között amikor 53 meccsen / 43 győzelem – 8 döntetlen – 2 vereség volt a mérlege.
Sajnos ebből az egyik vereség pont az 1954-es VB döntőben volt az Német SZK ellen 2 – 3.
A magyar válogatottal elért sikerei: 1952 Olimpiai arany, 1953 Közép-Európai Országok Nemzetközi Kupája arany, 1954 Világbajnoki ezüst.
85 magyar válogatott fellépésén 84 gólt termelt.
Edzőként pedig dolgozott a Föld összes kontinensén kivéve az Antarktiszon. Összesen 10 országban ült a kispadon (Spanyolország, USA, Kanada, Görögország, Chile, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Paraguay, Ausztrália, Magyarország)
A legnagyobb sikere trénerként az volt hogy BEK döntőbe vezette a görög Panathinaikos csapatát 1971-ben, ott azonban a Cruyff, Neeskens, Ari Haan fémjelezte szuper Ajax-tól kikaptak 0 – 2-re. Sem előtte sem utána nem volt görög klub BEK / BL fináléban.

1962
Aki kapta: Josef Masopust (1931 – 2015)
Csehszlovákia és a Dukla Praha remek középpályása az 1962-es VB-n ezüstérmet szerzett. Ezen a tornán 1 gólt szerzett azt viszont az elveszített döntőben a Brazilok ellen 1 – 3. De ha nem lett volna az a rossz szabály életben, hogy csak Európai játékos kaphat Aranylabdát, akkor nem kérdés hogy az aranyérmes Brazíliából jött volna a győztes játékos.
Akinek kapnia kellett volna: Garrincha (1933 – 1983)
Az 1962-es VB csoportmérkőzéseken nem szerzett gólt, azokat későbbre tartogatta.
A negyeddöntőben Anglia elleni 3 – 1-es összecsapáson 2 vágott, az elődöntőben Chile ellen megnyert 4 – 2-es meccsen ismét duplázott.
Mind a 2 találkozón továbbjutást értek a góljai.
Szükség is volt a kimagasló játékára mert a legnagyobb sztár Pelé még a csoportkörben megsérült és ezen a VB-n már nem is tudott segíteni a hazájának.
Garrincha a brazilok jobbszélsője igazi cselgép volt, aki az ellenfél fél védelmét lekötötte. Ő is mint sok brazil futballista a szegény negyedből jött. Ferde lábakkal született, amit műtéttel sem tudtak korrigálni. Fiatalon elkezdett inni és gyermekkorától kezdve dohányzott. Bulik, alkohol, csajozás és foci erről szól az élete. 3 felesége, 14 törvényes és még vagy 20 törvénytelen gyermeke volt.
Önpusztító életmódja miatt 3 hónappal a 49. születésnapja után halt meg.

1963
Aki kapta: Lev Jasin (1929 – 1990)
Az orosz származású szovjet válogatott kapust megválasztották a 20. század kapusának, tehát a tudását nem lehet vitatni.
Legfeljebb azt lehet megkérdezni hogy 1963-ban miért kapott Aranylabdát? Mivel hogy ebben az esztendőben nem nyert semmit a nemzetközi porondon. Sem a klubjával a Dinamo Moszkva-val, sem a Szovjetunióval.
Ez az Aranylabda inkább egyfajta életműdíj volt a 34 éves kapus számára és persze egy komoly sportdiplomáciai háttérmunka.
Akinek kapnia kellett volna: José Altafini (1938 – )
Ebben a szezonban neki kellett volna kapnia a GoldenBall trófeát. BEK-et nyert az AC Milan csapatával és 14 góllal gólkirály is lett. Az Union Luxembourgnak 2 meccsen 8-at szórt. A török bajnok Galatasaray elleni oda-visszavágós párharcban 4 gólt vállalt be. Hogy aztán a BEK döntőben az ő 2 góljával verjék meg a címvédő Benfica gárdáját 2 – 1-re.
Érdekesség vele kapcsolatban hogy 1958-ban tagja volt a világbajnoki címet nyerő Brazíliának, majd 1962-ben már Olaszország színeiben vett a részt a VB-n de ez nem volt jó döntés mert a taljánok kiestek a csoportban. Ha marad a brazil válogatottban akkor 2-szeres világbajnok lett volna.

1964
Aki kapta: Denis Law (1940 – )
Ennek az Aranylabdának az odaítélése teljesen értelmezhetetlen.
A skót játékos kiváló spíler volt, de az 1963 – 1964-es szezonban sem a klubjával a Manchester United-del sem Skócia válogatottjával nem ért el semmit.
Nem hogy nemzetközileg nem nyertek, de még az angol bajnokságot sem húzták be. Ott a Liverpool lett a bajnok.
Akinek kapnia kellett volna: Bene Ferenc (1944 – 2006)
Bene Ferenc a nagy futball tornák embere volt, mint az valódi klasszisok, akik akkor mutatják meg a tehetségüket amikor a legnagyobb rajtuk a figyelem és a nyomás.
Zseniálisan teljesített minden fontos világversenyen: VB, EB, Olimpia.
Az Újpest legendája az 1964-es esztendőben Olimpiai Bajnok lett Tokióban a magyar válogatottal.
A 6 meccsen 12 gól szerzett amivel a torna gólkirálya is lett.
Marokkó ellen egy 6 – 0-ás meccsen szerényen csak 6 gólt vállalt be.
Jugoszlávia elleni 6 – 5-ös meccsen 1 gólt tett be a közösbe.
Egyiptomi Arab Köztársaság ellenében 4 gólt hozott össze az újabb 6 – 0-ás meccsen.
A döntőben pedig a 1 góllal járult hozzá az aranyéremhez, Csehszlovákia ellen 2 – 1.
Még ugyan ebben az évben az 1964-es EB-ről bronzérmet hozott haza, úgy hogy mind a 2 meccsén gólt ért el.
Az EB elődöntőben sajnos ez csak egy vereségre volt elég, Spanyolország ellen 1 – 2.
Az EB bronzmeccsen viszont a győzelmet segítette Dánia ellen 3 – 1.
2 évvel később az 1966-os VB-n mind a 4 magyar meccsen gólt szerzett.
Portugália 1 – 3, Brazília 3 – 1, Bulgária 3 – 1, Szovjetunió 1 – 2.
A nemzetközi adatbázisok szerint a pályafutása alatt 1.480 meccsen 1.425 gólt szerzett.
Imponáló statisztika.

1975
Aki kapta: Oleg Blohin (1952 – )
A szovjet-ukrán kiválóság 1975-ben a Dinamo Kijevvel nyert egy KEK-et, ami a 3. számú európai kupasorozat volt.
Erre nem lehet volna Aranylabdát adni, de mégis megkapta.
A döntőben egyébként a Ferencvárost verték meg 3 – 0-ra.
Akinek kapnia kellett volna: Sepp Maier (1944 – )
A Nyugat-német kapus zsenivel a 70-es években nagyon futott a szekér.
1972 EB arany. 1974 BEK arany. 1974 VB arany. 1975 BEK arany. 1976 BEK arany.
1975-ben a Bayern München csapatával 7 db BEK meccsen mindössze csak 4 gólt szedett be.
Erős ellenfelek ellen, sorrendben: Magdeburg (NDK), Jereván (szovjet), Saint-Étienne (francia), Leeds United (angol).
A kapuban mutatott bravúrjaival nagyban hozzájárult a bajorok és a németek 70-es évekbeli arany-korszakához.

1977
Aki kapta: Allan Simonsen (1952 – )
A dán játékosnak ebben az évben egy elbukott BEK döntő a Mönchengladbach mezében és 9 BEK meccsen 2 db gól elég volt az Aranylabdához.
Azért ez elég vékonyka produkciónak tűnik, ahhoz hogy Európa legjobb játékosa trófeát kapjon. De a dán csatárnak sikerült. Akik rá szavaztak biztos tudják hogy miért tették.
Akinek kapnia kellett volna: Ray Clemence (1948 – 2020)
A kiváló kapus az angol válogatott és a Liverpool alapembere volt.
Az 1976 – 1977-es szezonban vele nyerte meg a Pool az első BEK trófeáját, 9 meccsen mindössze 5 kapott gól.
1965 – 1988 közötti 23 éves pályafutása alatt 1.070 meccsen védett és 460 olyan meccse volt amikor nem kapott gólt (ebben a kategóriában ő a világelső).

Szerző: Grósz Zoltán

ez is érdekes lehet: