Az első római császár 2000 éves villáját találhatták meg hamuba temetve

A Tokiói Egyetem kutatói egy közel kétezer éves épületet fedeztek fel Dél-Olaszországban, egy vulkáni hamu által eltemetett ókori római romokat tartalmazó helyszínen. A kutatócsoport úgy véli, hogy az épület az első római császár, Augustus (Kr. e. 63 – Kr. u. 14) villája lehetett.

Illusztráció, a képen a Múzsák Villája látható Rómában. A felfedezésről készült képek IDE kattintva is megtekinthetők. Fotó: Consuelo Fernandez/Wikimedia

Az első római császár villája lehetett

A Muramacu Mariko professzor által vezetett csapat 2002-ben kezdte meg a Vezúv északi oldalán, a Campania régióban található Somma Vesuviana romjainak feltárását. Az ókori beszámolók szerint Augustus a vulkántól északkeletre fekvő villájában hunyt el. Később pedig ott emeltek emlékművet számára, hogy tisztelegjenek a római császár eredményei előtt. A villa pontos helyét azonban homály fedi.

A Tokiói Egyetem kutatói feltárták a raktárként használt épület egy részét. Az egyik falon tucatnyi amfora, azaz kerámiaedény volt felsorakoztatva, emellett találtak egy kemencét is, amelyet valószínűleg a fürdő melegítésére használták. A fal egy része beomlott, és tetőcserepek voltak szétszóródva a padlón.

Augustus, Róma első császárának szobra. Dan Mihai Pitea/Wikimedia Commons

A kemencéből származó szén kormeghatározása után megállapították, hogy a legtöbb minta az első századból származik. A régészek szerint semmi sem datálható a következő időszakból, éppen ezért úgy gondolják, hogy a kemencét ezután már nem használták.

Továbbá szerintük valós esélye lehet, hogy az épület a császár villája volt, ugyanis rendelkezett egy magánfürdővel, amelyet csak befolyásos személyiségek rezidenciájába telepítettek.

Azt is megosztották, hogy a fürdő Augustus halálakor nem volt használatban, és később egy nagy templomnak tűnő épületet építettek a helyére.

A romokat borító vulkáni habkő a csapat által végzett kémiai elemzés szerint a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése során keletkezett láva, kőzetek és forró gázok piroklasztikus áramlásából származik. A hegy déli lejtőjén fekvő Pompeii ugyanebben a kitörésben teljesen elpusztult.

“Húsz év után végre eljutottunk ide” – idézi Aojagi Maszanorit, a Tokiói Egyetem emeritusát az Asahi.com. Aojagi professzor még a 2002-ben a lelőhely feltárását megkezdő kutatócsoport vezetője volt.

“Ez egy jelentős fejlemény, amely segít meghatározni, hogy mi történt és milyen károk keletkeztek a Vezúv északi oldalán. Ezáltal pedig egy jobb, átfogóbb képet kaphatunk a 79-es félelmetes erejű kitörésről.”

Érdemes elolvasni:

• 7000 éven keresztül lehetett ősi emberek menedéke egy láva vájta barlang
• Megdöbbentő, mit találtak egy 1500 év körüli római kútban Zamárdiban