Olyan anyagot találtak egy távoli bolygón, amelyet ‘csak az élet termelhet’

A csillagászok egy friss megfigyelés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy valóban létezhek idegen élet egy távoli bolygón.

A K2-18b több mint kétszer akkora, mint a Föld, és 120 fényévre található az Oroszlán csillagképben, csillagának lakhatósági zónáján belül. A tudósok tavaly azt mondták, hogy légkörében dimetil-szulfid gázt véltek felfedezni. Ez egy olyan vegyület, amelyet elmondásuk szerint “csak az élet termel”, derül ki a Daily Mail beszámolójából.

A Hubble adatai alapján valahogy így nézhet ki a K2-18b bolygó. ESA/Hubble, M. Kornmesser/Wikimedia

Olyan anyagot találtak a bolygón, amelyet csak az élet jelenlétével magyarázhatunk

Most, hogy megerősítsék a felfedezést, a James Webb űrteleszkóp pénteken több órás megfigyeléseket végzett a bolygóról, az eredmények hitelesítésére és közzétételére azonban még hónapokat kell várnunk.

A K2-18b vizsgálatát Dr. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa vezeti. Ő nevezte el “hyceannak”, ami egy 2021 óta használt kifejezés, amellyel a hidrogénben gazdag légkörrel és vízóceánokkal rendelkező kőzetbolygókat illeti.

“Ha dimetil-szulfidot észlelünk a K2-18b-n, az alapvetően a lakhatóság lehetséges jeleinek csúcsára helyezi” – mondta a Timesnak. A Földnél nyolcszor nehezebb és kétszer akkora planétát 2015-ben fedezték fel, légkörében azonban csak 2019-ben mutatták ki a vízgőz jelenlétét. Aztán tavaly a James Webb teleszkóp szén-dioxidot és metánt észlelt a légkörében, valamint némi ammóniát.

Dr. Madhusudhan szerint ez egy jelentőségteljes pillanat volt, mert alátámasztja azt az elméletet, hogy a hidrogénben gazdag légkör alatt egy vízóceán van.

De valami másnak a jelenléte volt az, ami a csillagászokat még jobban izgatta.

A kezdeti Webb-megfigyelések egy dimetil-szulfid (DMS) nevű molekulát mutattak ki, amelyet a Földön “csak az élet termel”.

A Föld légkörében is megtalálható anyag nagy részét a tengeri környezetben élő fitoplanktonok bocsátják ki, ami arra utal, hogy a távoli bolygón is létezik hasonló életforma. Valójában a tudósok nem tudtak olyan természetes, geológiai vagy kémiai folyamatot elképzelni, amely élő szervezetek nélkül hozhatna létre DMS-t.

A James Webb fogja alaposan megvizsgálni a bolygót. Illusztráció: Wikimedia Commons/NASA

Vajon igaz, vagy valamit nem vettek figyelembe?

Dr. Madhusudhan szerint sokkolta a felfedezés, de mivel ezek kezdeti megfigyelések, csak 50 százalékos biztonsággal mondhatja, hogy a K2-18b-n van DMS.

Igazi sokk volt, egy hétig álmatlan éjszakáim voltak. Azon a héten még ahhoz sem volt bátorságom, hogy a saját csapatomnak elmondjam.

A James Webb teleszkóp pénteki megfigyelései alapján végleges választ kell kapnunk, bár a szakértőnek hónapokat kell majd eltöltenie az adatok átvizsgálásával.

A NASA 10 milliárd dollár értékű obszervatóriuma képes elemezni egy távoli bolygó kémiai összetételét azáltal, hogy rögzíti a gazdatest csillagának fényét, miután az áthaladt a bolygó légkörén. A légkörben lévő gázok elnyelik a csillagfény egy részét, de mindegyikük árulkodó jeleket hagy a fény spektrumában, amelyeket így könnyen meg tudnak fejteni.

Bár az előrejelzések szerint a hycean világokat víz borítja, a kutatók szerint az is lehetséges, hogy a K2-18 b feltételezett óceánja túl forró ahhoz, hogy lakható vagy folyékony legyen. Egy idén korábban közzétett tanulmány szerint ugyanis az óceán akár láva is lehet.

A K2-18b-t a szuperföldek kategóriájába sorolják, mivel nagyobb, mint a mi bolygónk, de kisebb, mint a Neptunusz. Nagy mérete – sugara 2,6-szorosa a Föld sugarának – azt jelenti, hogy a bolygó belseje valószínűleg nagy kiterjedésű, nagynyomású jégköpenyt tartalmaz, akárcsak a Neptunusz, de vékonyabb, hidrogénben gazdag légkörrel és óceánfelszínnel.

‘Bár ilyen bolygó nem létezik a mi Naprendszerünkben, a szub-Neptunuszok a leggyakoribb bolygótípus, amelyet eddig ismertünk a galaxisban’ – mondta Subhajit Sarkar, a Cardiffi Egyetem kutatója.

‘Az eddigi legrészletesebb spektrumot kaptuk egy lakhatósági zónájú szub-Neptunuszról, és ez lehetővé tette számunkra, hogy kidolgozzuk a légkörében lévő molekulákat.