Minek ide alkohol? Saját bélbaktériumainktól is be lehet rúgni

„Biztos úr, én esküszöm, nem ittam, csak lerészegedtek a bélbaktériumaim.”

Bármennyire is szürreálisan hangzik, több ilyen eset is előfordult. Persze az ittas vezetésért előállított sofőröknek fogalma sem volt, mitől jelzett be a szonda – ezúttal tényleg nem.

Az eddigi „áldozatok”

2024-ben egy belga férfit felmentettek, miután négy éven belül háromszor vádolták ittas vezetés miatt. Noha egy sörfőzdében végzett munkája valószínűleg gyanút keltett, ragaszkodott hozzá, hogy nem ivott. Három orvos megerősítette, hogy az úgynevezett auto-sörgyár szindrómában szenved, és nem volt tudatában. Az ebben a szindrómában szenvedő emberek bélrendszerében mikrobákat hordoznak, amelyek a cukrok és szénhidrátok lebontásakor abnormálisan magas alkoholszintet termelnek.

Bár ez egy ritka állapot, egy nőt 2016-ban is felmentettek, miután az orvosok ugyanazt a szindrómát diagnosztizálták nála. Véralkoholszintje a megengedett határ négyszerese volt. (Az eset az Egyesült Államokban történt, ahol Magyarországgal ellentétben nincs nulla tolerancia, hanem államonként eltér a bűntetendő küszöb, írja a Forbes.)

A bélbaktériumok hibája

Kiderült, hogy bizonyos bélbaktériumfajták, amelyek az auto-sörfőzde szindróma gyökerei, zsírmáj betegséget is okozhatnak, mivel magas alkoholszintet termelnek, írja Bill Sullivan mikrobiológus, a bélbaktériumok szakértője a The Conversation tudományos platformon.

A felesleges zsírok felhalmozódása a májban súlyos egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a gyulladást is. Ez cirrózishoz vagy hegesedéshez és májrákhoz vezethet. A legtöbb ember a zsírmájat az alkoholizmushoz köti, a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatotikus májbetegség vagy MASLD azonban túlzott alkoholfogyasztás nélkül is kialakul. Korábban alkoholmentes zsírmájként ismerték, ez az állapot az európai lakosság negyedét érintheti a National Library of Medicine oldalán megjelent kutatás szerint.

A bél belseje. Forrás: Wikimédia Commons/ Boumphreyfr

A tettes nyomában

Úgy tűnik, hogy a MASLD-nek számos oka lehet, mint például az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas koleszterinszint és a hepatitis C fertőzés. És mint kiderült, a bélbaktériumok is.

Egy 2019-es tanulmányban az orvosok azonosítottak egy pácienst, aki egyszerre szenvedett a sörfőzdei szindrómától és a súlyos MASLD-től. Amikor a kutatók a páciens székletmintáját vizsgálták, egy Klebsiella pneumoniae nevű baktériumfajt találtak. Ez a különleges K. pneumoniae törzs négy-hatszor annyi alkoholt termelt, mint az egészséges emberekben ugyanazon bélbaktériumtörzsek. Egy másik vizsgálat során kiderült, hogy a májbetegek 61%-a rendelkezik K. pneumoniae-vel. A kontrollként szereplő 48 egészséges ember közül csak 6%-ban volt ilyen baktérium.

Biztos a K. pneumoniae?

A kutatócsoport megállapította, hogy a K. pneumoniae baktérium csak valamivel nagyobb volt a MASLD-betegek beleiben. A mikrobák által termelt alkohol mennyisége különbözött. De vajon a baktériumok által termelt túlzott alkohol valóban zsírmáj kialakulásához vezethet?

Annak érdekében, hogy megértsék, valóban a mikrobák okolhatók-e a zsírmájért, a tudósok egészséges egereknek adtak K. pneumoniae baktériumokat. Egy hónapon belül ezeknél az egereknél a zsírmáj mérhető tünetei alakultak ki, amely két hónapon belül cirrózissá fejlődött. Hipotézisüket tovább alátámasztotta, a MASLD-ben szenvedő egerek vagy emberek bélanyagának egészséges egerekbe történő átvitele is zsírmáj kialakulásához vezetett.

A gyógymód

Végül a kutatók a MASLD egerekből gyűjtött bélanyagot olyan vírussal kezelték, amely csak a Klebsiellát pusztítja el. Amikor a Klebsiellától mentes bélanyagot egészséges egerekbe ültettek át, nem alakult ki bennük semmilyen betegség.

Ez azt is jelenti, hogy a K. pneumoniae által kiváltott zsírmáj egyes esetekben antibiotikumokkal kezelhetők. Valóban, ha az imipenem antibiotikumot K. pneumoniae által kiváltott zsírmájban szenvedő egereknek adták, a betegség kialakulása megfordult.

Hogyan tovább?

Mivel a K. pneumoniae a cukrot alkohollá alakítja, az orvosok képesek lehetnek diagnosztizálni a zsírmáj ezen formáját egy egyszerű vérvizsgálattal, amellyel a cukor hatására mérik a véralkoholszintet. A kutatók kimutatták, hogy az alkoholtermelő bélbaktériumot hordozó egerek részegessé váltak, és cukorfogyasztás után megnövekedett véralkoholszintet mutattak.

Nem világos, hogy ez a jelenség széles körben elterjedt-e. A Klebsiella baktériumok gyakran megtalálhatók az emberi belekben, de nem ismert, hogy egyesek miért hordoznak olyan törzseket, amelyek magas alkoholszintet termelnek.

Ez is érdekelhet:

• Rejtély, hogy miért nem bomlanak le a holttestek a kolumbiai San Bernardóban
• A kísérteties 3. ember szindróma, ami halálközeli élmények során jelentkezik