Rájöhettek, miért volt olyan erős a 2022-es, rekordot döntő vulkánkitörés

A tudósok új magyarázattal álltak elő arra, hogy miért volt olyan heves a 2022-es, rekordot döntő tongai vulkánkitörés. A robbanást gáz válthatta ki, nem pedig a magma és a víz közötti reakció, ahogyan azt korábban feltételezték.

A Nemzetközi Űrállomásról a csendes-óceáni Tonga államban történt víz alatti vulkánkitörésből származó füstfelhő látható. NASA / Kayla Barron/Wikimedia

Megvan, mi lehetett az oka a vulkánkitörés pusztító erejének

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai egy víz alatti vulkán a Csendes-óceán déli részén, amely 2022. január 15-én tört ki, és ezzel a valaha feljegyzett legintenzívebb villámvihart, valamint az ókor óta az első megacunamit szabadította el, írja a Live Science.

Korábbi kutatások szerint a víz alatti kitörést két összeolvadó magmakamra táplálta, de hogy pontosan mi váltotta ki a robbanást, az mindeddig tisztázatlan maradt.

“A korábbi modellek magma-víz kölcsönhatást feltételeztek, de a hőátadási megfontolások szerint ez tarthatatlan, és a műholdas adatok nem szolgáltatnak közvetlen bizonyítékot”

– írták a kutatók a Journal of Volcanology and Geothermal Research című folyóiratban.

Ehelyett a mélységi és műholdas megfigyelések is arra utalnak, hogy a vulkán belsejében lévő tömítés alatt kolosszális mennyiségű gáz halmozódott fel.

Ez pedig 2021. december 19. és 2022. január 13. közötti kisebb kitörések sorozata után január 15-én hirtelen feltört a felszínre.

A tömítés a vulkáni kőzetek és a vulkán mélyéről felszálló gázok közötti reakció során alakulhatott ki.

“Ma már jól ismert, hogy a magmás gázok, a kén-dioxid és hidrogén-klorid tartalma között gyors reakciók játszódnak le, amelyek a forrástól a felszínig terjedve olyan ásványokat hoznak létre, mint az anhidrit, a kvarc és a szulfidok. Ezek képződése az áramlási utak elzáródásához és potenciálisan a vulkánon átáramló gázáramlás lezárásához vezet.”

A vulkán belsejében rekedt gáz valószínűleg több hónapon keresztül halmozódott fel, majd elérte azt a pontot, amikor a nyomás végül mindent vitt.

A föld alatt felgyülemlett energia olyan nagy volt, hogy 58 kilométer magasba repített egy hamufelhőt, és egy 850 méter mély és 2-3 km széles krátert robbantott ki.

A kutatók megjegyzik, hogy a tongai kitörés, amely talán még az 1883-as, indonéziai Krakatau kitörésénél is erősebb volt, úgy táplálta magát, hogy egyre mélyebb kőzetrétegeket robbantott le, és egyre nagyobb nyomású gázt szabadított fel, amely “szuperkritikus” állapotba került.

A kitörés végül lecsillapodott, ahogy a gáztározó kiürült, és tengervíz ömlött a tátongó kráterbe.

Érdemes elolvasni:

• Zsugorodik a Jupiter 400 éves Nagy Vörös Foltja
• Megvan az első ország, amely elveszítette gleccsereit a klímaváltozás miatt