Kiderült, hogyan szállították a piramisok építőanyagait
Az egyiptomi piramisok felépítése az ókor legnagyobb rejtélyeinek egyike. A monumentális építmények a korabeli technikák fényében emberfeletti teljesítménynek tűnnek, éppen ezért is foglalkoztatja régóta a régészeket, hogy vajon hogyan oldhatták meg az alapanyagok szállítását.
Nemrég azonban rájöttek, hogy a válasz a Nílusban rejlik, ugyanis egy eddig ismeretleg ágának nyomaira bukkantak. A régészek már régóta sejtették, hogy valamilyen vízi út lehet a dolog hátterében – derül ki a Guardian írásából. Ez a felfedezés egyben megmagyarázza a piramisok elhelyezkedését is, hiszen több mint harminc helyezkedik el az ág mentén.

A teljes Gízai “komplexum”
Forrás: Wikimedia Commons
Eddig ismeretlen folyóág
A nemzetközi kutatócsoport radaros műholdfelvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak (magyarul piramisoknak) – neveztek el. Emellett persze számtalan más eszközzel is próbálták feltérképezni a területet, régi térképektől elkezdve egészen a geofizikai mérésekig – írja a BBC. A radaros módszer különösen ígéretesnek bizonyul akár egyéb ősi, elveszettnek hitt folyó vagy ember alkotta konstrukció felderítésében is.
A 40 mérföld (64 km) hosszú folyóágat évezredekig a sivatag és a mezőgazdasági területek fedték, valószínűleg egy nagyobb aszálynak köszönhetően, amit körülbelül 4200 évvel ezelőttre datálnak. Ez lehetett az oka, hogy mára már teljes feledésbe merült.
Piramisok mentén
A nehéz építőelemeket sokkal egyszerűbb vízen át mozgatni, mint szárazföldön – ebben a kutatók is régóta egyetértenek. Épp ezért sejtették már korábban is, hogy valami hasonló állhat a dolog hátterében, csupán a körülmények voltak bizonytalanok. Nem lehetett tudni a pontos helyét, méretét, formáját és az elhelyezkedését a piramisokhoz képest, most azonban sok minden világossá vált.

A Kheopsz-piramis oldala
Forrás: Wikimedia Commons
Külön érdemes figyelmet fodítani a folyóág elhelyezkedésére is: a Memphisz közelében található sávban található a gízai Nagy Piramis – az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építménye -, valamint a Hafré-, a Kheopsz- és a Menkauré-piramis is. Ezek mind egy olyan fennsíkra épültek, ami nagyjából egy kilométerre vana folyó partjától.
A vizet azonban nemcsak az építőanyag szállítására használhatták. Ezen az útvonalon szállíthatták a munkaerőt és a különböző eszközöket is. Suzanne Onstine, a Memphiszi Egyetem kutatója szerint valószínűleg a folyó partján fogadták a fáraó temetési kíséretét is, és itt indították utolsó útjára az uralkodót, aki aztán a piramisban lelt végső nyugalomra.

I. Széthi fáraó sírja – Ő már egy későbbi korszakból származott
Forrás: Wikimedia Commons
Izgalmas kilátások
A víz mennyisége és folyása természetesen változott az idő során, szóval minden korszakban máshoz kellett alkalmazkodni a tervezéskor. Többek között emiatt sem vetik el a régészek azt, hogy ha az elveszett ágat tovább tanulmányozzák, akkor akár újabb piramisok maradványaira találhatnak rá.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Rekonstruálták a történelem talán leggazdagabb emberének arcát
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt