A Tisza-tó mellett ritka vallási kincsek kerültek elő

Tomajmonostora a Tisza-tó mellett fekszik, most pedig egy váratlan kinccsel nyert magának újra nemzetközi hírnevet.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészei egy ritka ezüst áldozókészletet tártak fel, amely mellett ezüst érmékben egy kisebb vagyon is előkerült, írja a Nemzeti Régészeti Intézet holnapján.

A sajtóközlemény szerint a kincset egy bencés apátság ásatásai során fedezték fel a Tisza-tónál, amely – ha valaki esetleg nem ismerné a környéket – egy mesterséges tó Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. Az apátságot először 2023-ban fedezték fel Tomajmonostora községben.

Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Nemzeti Régészeti Intézet elnöke elmondta: „Tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is.”

A Tisza-tó újabb kincse

A leletek között található egy ritka ezüst eucharisztikus készlet, amely egy ezüst kehelyből és a keresztény istentiszteletek során használt tányérból áll. Ezekben kenyeret és bort szentelnek, majd osztanak meg. A keresztények úgy vélik, hogy a szertartást Jézus vezette be az utolsó vacsorán, keresztre feszítése előtti éjszakán, kenyeret és bort adva tanítványainak.

Mindkét lelet valamikor az i.sz. 13–14. századból származik, amelyeket temetkezési kontextusba helyeztek az elhunyt csontvázmaradványai mellett. A felfedezés akkora érdeklődést váltott ki régészeti körökben, hogy még a Heritage Daily, a világ egyik vezető archeológiai magazinja is beszámolt róla.

Kép: Nemzeti Régészeti Intézet Facebook

A történelem feltárása

Nemrégiben egy honfoglalás kori temetőt tártak fel a Tisza-tónál, amiről mi is beszámoltunk. Ez az ásatási projekt viszont másra koncentrál: része volt az 1596-ban, Mezőkeresztes közelében, a Habsburg-Erdély és az Oszmán Birodalom között vívott keresztesi csata (más néven mezőkeresztesi csata) kulcsfontosságú helyszíneinek meghatározása is. Ez vezetett egy kincstár felfedezéséhez, amely 70 bécsi dénár ezüstérmét tartalmaz, amelyek a 13. és 14. századból származnak.

A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik, több mint 100 négyzetkilométer nagyságú kutatási területen, amelynek helyszíne levéltári források alapján került kijelölésre. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, ami a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.

„Természetesen a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkozunk a munka során. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők” – mondta el Bakos Gábor régész, a terepi kutatás vezetője.

Kép: Nemzeti Régészeti Intézet Facebook

Betekintést nyújt a kor kereskedelmi kapcsolataiba

A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nem csak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.

„Jelenlétükről a most felfedezetthez hasonló éremkincsek tanúskodnak, első sorban az ország nyugati feléből, illetve a Kassán át Krakkó felé vezető kereskedelmi út mentéről. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőkeresztes térségében talált éremanyag is” – mondta el Kovács Enikő numizmata, a kutatás szakmai munkatársa.

Helyi összefogás

A Tisza-tó közelében lezajlott mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására. „Kulturális örökségünk megőrzésében kulcsfontosságú a helyi közösségek részvétele. Ez az összefogás is jól példázza, hogy a mikrorégiós kutatások eredményei nem csupán a szakemberek számára fontosak, hanem a helyi közösségeknek is olyan értéket ahatunk velük, ami segíti kapcsolódásukat településük múltjával, erősíti identitásukat” – tette hozzá Bakos Gábor.

A szenzációs leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában.

Ez is érdekelhet:

• Régészek honfoglalás kori temetőt találhattak a Tisza-tónál
• Trónok harca Magyarországon: Az Interregnum időszak