660 éve süllyedt el ‘észak Atlantisza’, most megtalálták a maradványait
Tavaly Németország partjainál megtalálták Rungholt, egy rég elveszett középkori város romjait, amelyet az Északi-tenger Atlantiszaként is emlegetnek.
Most a kutatók több mint egy tucat halmot fedeztek fel, ahol egykor lakóhelyek voltak, és ezzel rengeteg információhoz jutottak a híres, szörnyű sorsra jutott városról.
A 14. században Rungholt kereskedelmi központ volt az Északi-tenger mentén, azonban egy hatalmas vihardagály 1362-ben elpusztította a várost, olvasható a The Herald beszámolójában.
Rungholt maradványai madártávlatból. Fotó: Ralf Roletschek
Megtalálták észak Atlantiszát
A város emlékét azonban a helyi legendák generációkon keresztül megőrízték. Az egyik szerint az Északi-tenger Atlantiszát Isten pusztította el, hogy megbüntesse a lakók erkölcstelenségét.
Egy másik úgy szól, hogy a város templomának harangjai még mindig hallhatóak egy csendes napon, de a mítoszok ellenére a pontos helyét soha nem sikerült megtalálni.
Legalábbis 2023 májusáig, amikor is egy kutatócsoport a Hamburgtól mintegy 160 kilométerre északra fekvő mocsárvidék felmérése közben rábukkant a maradványokra. A több mint másfél kilométer hosszú területen templomok, falak és 54 középkori halom romjait tárták fel.
Most 19, eddig ismeretlen halom romjait tárták fel egy nyolcnapos kutatás során – olvasható a Johannes Gutenberg Egyetem közleményében.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatásai szerint a középkorban ezeket a halmokat azért építették, hogy a parthoz közeli településeknek megfelelő alapot és védelmet biztosítsanak az elemekkel szemben.
A halmok felfedezése miatt “jelentősen növekedett az ismert középkori lakóhelyek száma a területen” – magyarázta Sarah Bäumler , a Kieli Egyetem geofizikusa.
“Sikerült betöltenünk az űrt az akkori településszerkezetre vonatkozó ismereteinkben.” Emellett a mostani felmérés bizonyítékkal szolgált afelől, hogy a helyszín tengerszint feletti magasságát tőzegvágással csökkentették.
Ez a területet sérülékenyebbé tehette a vihardagályokkal szemben. A kutatók szerint azonban a középkori várossal kapcsolatban sok más kérdés megválaszolatlan maradt, megjegyezvén, hogy a láprét felmérése intenzív és időigényes.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hamarosan újranyithatnak a Hévízi-tó ikonikus fürdőépületei! – KÉPEK
Drágulás és roham várható a magyar lakáspiacon: érdemes most lépni?
Felcsalta debreceni lakásába, majd megerőszakolta a kiskorú lányt: kínai középvezető a gyanúsított
Jól hangzik, de az ingyenes poggyászokról szóló új uniós szabályozás drágábbá teheti a fapados repülést
Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?
Magyarország legnagyobb spirituális fesztiválja 30 éves – így ünnepel a Krisna-völgy
