10 történelmi mítosz, amelyek valójában nem igazak

Vannak olyan gyakran ismételt történelmi anekdoták vagy tényekként kezelt információk, amelyeket egy-egy műsor, cikk vagy könyv miatt kapott föl az internet tévesen. Ezek közül jó néhányról még azután is hallani, hogy megcáfolták azokat.

A Factinate most összeszedett 10 olyan történelmi tényt, amelyekről ma is gyakran hallani, de kiderült róluk, hogy nem valósak.

A Tádzs Mahal építőinek szörnyű sorsa

Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette a lélegzetelállító mauzóleumot harmadik és egyben kedvenc felesége, Mumtáz emlékére, aki szülés közben hunyt el. Azonban egy sötét legenda beárnyékolta a szerelem szimbólumát, mely szerint az uralkodó, amikor meglátta az elkészült épületet, olyannyira megtetszett neki, hogy megvakíttatott minden egyes embert, aki dolgozott rajta, hogy soha ne épüljön még csak hasonló szépségű épület sem. Erről azonban soha nem került elő történelmi bizonyíték.

A Tádzs Mahal. Kiemelt kép: depositphotos.com

Napóleon magassága

Napóleon Bonaparte francia császár meg akarta hódítani Európát, az emberek szerint azért pedig azért volt olyan szenvedélyes ezzel kapcsolatban, mert kompenzálni szeretett volna valamit. Még egy szindrómát is elneveztek róla, ami az alacsony önértékelésű emberekre használnak. Az uralkodó azonban 170 centiméter magas volt, amely akkoriban teljesen átlagosnak számított, így nem a testi adottságait akarta elfeledtetni az emberekkel.

Napóleon Egyiptomban. Jean-Léon Gérôme (1824–1904) festménye. Wikimedia Commons

II. Katalin orosz cárnő utolsó pillanatai

Nagy Katalin cárnőnek mérhetetlen vagyona és hatalma volt, de majdnem ugyanennyi ellensége is. Ráadásul a történelemkönyveket író férfiak is lekicsinylették, így nem csoda, hogy olyan pletykák szóltak róla, hogy bestializmus közben, vagy éppen a mosdón halt meg. Ebből azonban csak annyi igaz, hogy tényleg a mosdóban halt meg, azonban nem úgy, ahogyan rosszakarói állítják, hanem agyvérzés következtében.

Marie Antoinette és a kalács történelmi botránya

Az ominózus történet szerint Marie Antoinette, magyarosan Mária Antónia, Franciaország utolsó királynéja, mikor megtudta, hogy a közembereknek már kenyérre sem telik, empátiától duzzadva azt találta mondani: egyenek inkább kalácsot. Az igazság az, hogy ezt a mondatot már más korábbi, a valóságot hírből sem ismerő uralkodóknak is tulajdonították, például anyjának, Mária Teréziának, akit mi magunk is jól ismerünk. Röviden összegezve, nincs garancia arra, hogy Marie Antoinette szájából hangzott el a nagy felháborodást keltő mondat.

Marie Antionette portréja. Wikimedia

Cook kapitány lemaradt

Sokan úgy tudják, hogy a híres brit felfedező, James Cook volt az első európai, aki elérte Ausztrália partjait 1770-ben. Azonban a képzeletbeli aranyérem a történelmi tettért holland Willem Janszooné, aki 1606-ban kötött ki először Ausztráliában, kereken 164 évet verve Cook kapitányra és legénységére.

A laposföld-elmélet több száz éve sem jött be

Gyakori tévhit, hogy a középkor embere nem volt elég tanult ahhoz, hogy tudja, milyen alakú a Föld, és hogy Isaac Newton “találta fel a gömbölyű Földet”. Viszont már a középkorban is voltak magas épületek, amelyek tetejéről ha csak egy kicsit is, de látszott a bolygó görbülete. Tehát tudták, hogy nem egy korongon utazunk, és még csak matematikával sem kellett őket meggyőzni.

A viking sisakok szarvai

Ezt bármilyen, vikingekkel foglalkozó médiában láthattuk már, azonban ennél távolabb nem is állhatnánk az igazságtól. De akkor honnan jött az ötlet, hogy a vikingek sisakjaikat óriási szarvakkal díszítették? Bár a források eltérő magyarázatokkal szolgálnak, a leghamarabb a 19. században találkozhattunk volna ilyennel, ugyanis valószínűleg egy Wagner-opera jelmeze volt az első, amelynek sisakját szarvakkal tették félelmetesebbé.

A Sóhajok hídjának igazi neve

Ez a velencei látvánosság azonnal felismerhető, és sokan úgy vélik, hogy a rabok sóhajai után nevezték el, mert ezen a hídon kellett átsétálniuk a velencei palotába, hogy bíróság elé álljanak. Ez azonban egy kissé romanticizált történet, valójában Lord Byron angol költő egy velencei látogatás után találta ki a nevet.

Julius Caesar, a salátája és a császármetszér

A neve alapján több mindent is a Római Birodalom leghíresebb uralkodójának titulálnak, azonban ennyi mindenhez ő sem értett. A cézár salátát 1924-ben alkotta meg Caesar Cardini olasz séf. Ami pedig a császármetszést illeti (angolul caesarean section, ami nagyon hasonlít az uralkodó nevére), a rómaiak nem voltak elég fejlettek egy ilyen beavatkozás elvégzéséhez. Az angol kifejezés a latin caedere, azaz “vágni” szóból ered.

Julius Caesar halála (1804-1805), Vincenzo Camuccini (1771-1844) festménye.

Karácsony Jézus Krisztus születésnapja, ugye?

Gyerekkorunktól kezdve azt tanítják, hogy Jézust karácsonykor hozta világra Mária, és hogy a Gergely-naptár is ehhez a dátumhoz igazodik. Azonban nincs egyértelmű történelmi bizonyíték arra, hogy valóban így is történt, ráadásul a legtöbb szakértő szerint Kr. u. 4 és 6 között születhetett, lekésve tehát saját születését.

Érdemes elolvasni:

• A középkori egyház kegyetlen módszerekkel hatott az egyszerű emberekre
• Titkos föld alatti folyosót fedeztek fel Isztambul egyik ősi templomában