Üzbegisztán az Európai Unió egyik fontos partnerévé válik

A társadalmi-gazdasági fejlődés, az oktatás, a jogállamiság, a határigazgatás, a bűnözés elleni küzdelem, a környezetvédelem és más területeken megvalósuló közös projektek végrehajtásával Üzbegisztán az EU fontos partnerének státuszát nyeri el.

Különösen érdemes hangsúlyozni, hogy az elmúlt években az országban kialakított kedvező feltételek eredményeként a felek közötti kereskedelmi, gazdasági és befektetési szféra gyorsan fejlődött.

Az Üzbegisztán és az Európai Unió közötti kereskedelem volumene folyamatosan növekszik a GSP+ preferenciarendszernek köszönhetően, amely kiváltságos feltételeket biztosít az Üzbegisztánból az EU területére irányuló áruexport számára.

Így az elmúlt években érezhető növekedés volt tapasztalható a kereskedelmi és gazdasági szférában. Az EU 2023 végére Üzbegisztán teljes kereskedelmi forgalmának közel egytizedét (9,2 százalékát), azaz 5,8 milliárd dollárt tesz ki.

Ez a szám igen impozáns, ha összehasonlítjuk például a 2020-as adatokkal, amikor a két fél közötti kereskedelmi forgalom 3,9 milliárd dollár volt. Üzbegisztán EU-ba irányuló exportjának szerkezetében a textiltermékek, az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok dominálnak, míg az EU-ból származó importban a gépek és berendezések, a járművek és a vegyi áruk dominálnak.

Az EU tagországai közül Németország különösen fontos befektetési és kereskedelmi-gazdasági partnere Üzbegisztánnak. A 2024 januárjától több mint 100 közös projektet hajtanak végre németországi partnerekkel több mint 10 milliárd dollár értékben. A német befektetések teljes volumene 2017 óta 11-szeresére nőtt. Az elmúlt hat év során a német tőke részvételével Üzbegisztánban létrehozott vállalkozások száma csaknem megháromszorozódott, és 2024 áprilisára ez a szám elérte a 220-at.

Üzbegisztán másik jelentős kereskedelmi és gazdasági partnere Franciaország. A 2024 első negyedévének eredményei szerint Franciaország és Németország az Üzbegisztánnal legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító tíz ország között van. Az uniós országok közül Litvánia, a Cseh Köztársaság és Olaszország szerepel Üzbegisztán tíz legnagyobb kereskedelmi partnere között.

Eközben fontos megjegyezni, hogy Üzbegisztán elnökének 2023. júniusi olaszországi állami látogatása során az országok stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot írtak alá. Hasonló nyilatkozatot írtak alá Magyarországgal is 2021-ben.

Kétségtelen, hogy az uniós országok nagy jelentőséggel bírnak Üzbegisztán számára, és a növekvő kereskedelmi, gazdasági és befektetési mutatók országunk gazdasági érdekeit szolgálják.

Eközben Üzbegisztán az elmúlt években az Európai Unió egyre fontosabb partnerévé vált Közép-Ázsiában (CA) is. Idén áprilisban a két fél egyetértési nyilatkozatot írt alá, amely stratégiai partnerséget indított el a fenntartható értékláncok fejlesztése érdekében az olyan kritikus nyersanyagok, mint a réz, a lítium, az alumínium, a titán, a platina, a grafit, a nikkel, a kobalt és más, az EU gazdasága számára különösen fontos nyersanyagok terén.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kétoldalú kapcsolatok mellett jelenleg különösen nagy előrelépés történik a régiók közötti együttműködésben, amely a világ jelenlegi geopolitikai instabilitása mellett a leghatékonyabb együttműködési forma, amikor ezt vagy azt a problémát, különösen a biztonság területén, közösen kell megoldani.

A régióközi kapcsolatok fejlődésében kulcsszerepet játszottak magának a CA-ban zajló integrációs folyamatok, amelyek Üzbegisztán jószomszédi politikájának és a 2017 óta végrehajtott reformoknak köszönhetően váltak lehetővé.

A hatékony interregionális együttműködés példája a Közép-Ázsia-Európai Unió formátum, amelynek keretében évente miniszteri találkozókat tartanak.

A legutóbbi ilyen találkozóra, amelynek margóján az első hivatalos EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó időpontját vitatták meg, 2023 októberében került sor.

Az első hivatalos Közép-Ázsia-Európai Unió csúcstalálkozó mérföldkőnek számít, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közép-Ázsia és az Európai Unió közötti regionális együttműködés a fejlődés új szakaszába lépjen. Ez az esemény a szakértők szerint a korábbi “Közép-Ázsia-Európai Unió” találkozókhoz képest fő eseményként pozícionálódik.

Köztudott, hogy a csúcstalálkozót idén Szamarkand városában tartják, ami azt jelzi, hogy az EU elismeri az Üzbegisztán által követett politikát. Megjegyzik, hogy az eseményen a közép-ázsiai országok és az Európai Unió felső vezetése találkozik.

Az esemény jelentőségéről tanúskodik, hogy magas rangú uniós tisztviselők vesznek részt a csúcstalálkozón. Megjegyzik, hogy az esemény során különös figyelmet fordítanak majd a köznyelvben “Középső folyosóként” emlegetett kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési útvonal (TITR) fejlesztésének kérdésére. Az EU mintegy 10 milliárd USD-t tervez befektetni erre a célra.

Ennek a szállítási útvonalnak a fejlesztése, amely az északi folyosó alternatívája, lehetővé teszi a világ logisztikai láncainak jelentős helyreállítását és megerősítését.

Így ebben a helyzetben egyre nagyobb az érdeklődés a “Középső folyosó” iránt. Ezenkívül ezt a tendenciát a Közel-Keleten kialakult helyzet is vezérli, amely közvetlenül érinti a Bab-el-Mandeb-szorosban történő hajózást.

Megfelelő politikai döntésekkel a “Középső folyosó” fellendíti a regionális kereskedelmet és javítja az útvonal mentén fekvő országok közötti összeköttetést. A Világbank jelentése szerint a folyosó a kelet-nyugati útvonalak fenntarthatóságát és diverzifikációját is biztosíthatja, megvédve az országokat és az ellátási láncokat a geopolitikai sokkoktól.

A csúcstalálkozón ugyanakkor valószínűleg megvitatják az Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodással (EPCA) kapcsolatos kérdéseket is. Érdemes megjegyezni, hogy Üzbegisztánnal parafálták a megállapodást, Kirgizisztánban folyamatban vannak a dokumentumok aláírásának előkészületei, Tádzsikisztánnal pedig az EU a tárgyalások megkezdésére készül. Ennek megfelelően fennáll a lehetősége annak, hogy végleges döntés születik az Üzbegisztán és az EU közötti EPCA aláírásáról, amely a Kereskedelmi Világszervezet alapvető szabályainak beépítésével jelentősen kibővíti az interakciók körét a beruházási együttműködés, az árukereskedelem, a szolgáltatások kereskedelme és a szellemi tulajdon területén. Így az új megállapodás nem tekinthető keretmegállapodásnak, hanem az Üzbegisztán és az EU közötti átfogó kölcsönhatás teljes körű mechanizmusát hozza létre.

Emellett okkal feltételezhető, hogy a csúcstalálkozón rendkívül fontos lesz a közép-ázsiai biztonsági kérdések megvitatása a világ geopolitikai nézeteltéréseinek hátterében. Feltételezhető, hogy Afganisztán, valamint a regionális stabilitás és együttműködés kérdései is a csúcstalálkozó napirendjén lesznek.

Általánosságban elmondható, hogy Üzbegisztán és az EU kapcsolatainak fejlődése mindkét fél számára új lehetőségeket nyit meg. Különösen az európai fél számára az üzbegisztáni és közép-ázsiai térség lehetőséget nyújt a szállítási és logisztikai láncok stabilizálására, valamint a kritikus nyersanyagokhoz való alternatív hozzáférésre. Üzbegisztán számára az EU fontos az új külső piacok megtalálása, a világközösség figyelmének a vízzel, az éghajlattal és a regionális biztonsággal kapcsolatos kérdésekre való összpontosítása, valamint a külpolitikai partnerek diverzifikálása szempontjából.

Vendégszerző: Bunyod Tillakhujaev, a Fejlesztési Stratégiai Központ vezető szakértője