Minden földi élet egy közös őstől származik, és kiderült, még régebbről, mint gondolták
Gyakran hallhatjuk, hogy a szépség a sokszínűségből is ered, a virágok, az állatok, a tájak és az emberek azonban nem voltak mindig ilyen változatosak, mert a Földön minden élet egyetlen őstől származik.
Nem Ádám, vagy Éva, hanem LUCA, amely az Utolsó Egyetemes Közös Ős (Last Universal Common Ancestor) rövidítése, és amely a tudósok szerint egy apró és nagyon egyszerű organizmus volt. Szerintük ez az egysejtű lény az ősapja a legkisebb baktériumoktól a legnagyobb állatokig mindennek és mindenkinek. Egy új tanulmány szerint ráadásul LUCA még korábban létezett, mint azt gondolták.
A kutatók évek óta 4 milliárd évvel ezelőttre becsülik, hogy LUCA megjelent a bolygónkon, mindössze 600 millió évvel a Föld kialakulása után. A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelent új kutatás azonban azt sugallja, hogy őseink ennél is korábban léteztek.
A tanulmány letaglózó részleteket árul el LUCA valószínűsíthető tulajdonságairól és arról is, hogy milyen lehetett az élete az újszülött Földön.
Az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Magyarországon és Japánban működő nemzetközi kutatócsoport elmondta, hogy „visszafelé kellett dolgozniuk”, hogy „pontosan megállapítsák, mikor jelent meg LUCA a Földön”. Ehhez összehasonlították az élő fajok génjeit, és megszámolták azokat a mutációkat, amelyek azóta történtek, hogy mindannyiuknak közös őse volt.
De hogy bírta ki LUCA a korai Földön?
A fajok szétválásának idején alapuló genetikai egyenlet segítségével a csapat kiszámította, hogy LUCA már 400 millió évvel a keletkezése után is jelen lehetett a Földön. Ezzel az organizmus „pont a hadaikumnak nevezett geológiai káosz közepébe csöppent”.
A hadaikum, amelyet Hádészről, az alvilág görög istenéről neveztek el, az a nem hivatalos időszak, amely a Föld kialakulásával kezdődött. Nevét az akkori tüzes körülmények ihlették, amikor a bolygó felszíne részben olvadt volt, és állandó vulkánkitörések, valamint aszteroida-becsapódások jellemezték.
Az a tény, hogy LUCA képes volt túlélni egy ilyen környezetben, enyhén szólva is lenyűgöző, ezért a kutatók arra keresték a választ, hogyan volt ez lehetséges. Azt találták, hogy bár LUCA egy egyszerű prokarióta volt (olyan egysejtű organizmus, amelynek sejtjéből hiányzik a sejtmag és más, sejthártyához kötött struktúrák), valószínűleg rendelkezett immunrendszerrel. Ez tette lehetővé számára, hogy felvegye a harcot az ősvírusokkal szemben.
„Egyértelmű, hogy LUCA kihasználta és megváltoztatta a környezetét, de nem valószínű, hogy egyedül élt. Hulladékai később más mikrobák számára jelenthettek táplálékot, amelyek segíthettek egy újrahasznosító ökoszisztémát létrehozni” – magyarázta Tim Lenton, az Exteteri Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője egy nyilatkozatban.
Összefoglalva, bár LUCA a legrégebbi megállapított közös ősünk, a tudósok még mindig próbálják kitalálni, hogyan fejlődött ki utána az összetett élet, amelyet ma is látunk, és amelynek részei vagyunk.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Tudtad, hogy idén márciusig nem az angol volt az USA hivatalos nyelve?
Magyarország a világ 10 legbiztonságosabb úti célja között 2025-ben
Ez található meg a százévesek vérében, ami a többi emberében nem
Így spórolhatsz a Balatonnál anélkül, hogy megvonnád magadtól az élményeket
Parajd tragédiája miatt súlyos környezeti katasztrófa fenyegeti Magyarországot is
A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA
