Az úszás ki volt tiltva az ókori olimpiákról
Bármily meglepő, az ókori olimpián nem szerepelt az úszás, semmilyen formában sem. De nem azért, mert ne tudtak volna úszni.
Valójában az eredeti olimpiai játékok történetének egyetlen pontján sem szerepelt az úszás eseményként, annak ellenére, hogy a legtöbb görög tudott úszni, sőt büszkék voltak vízi tudásukra. De akkor miért nem engedték be sportok egy egész csoportját a nemes rendezvényre?
A válasz elsősorban a kor társadalmi rétegződésében keresendő, de megjelenik a hellenisztikus esztétikai maximalizmus is – avagy a test csodálata is hozzájárult az ítélethozatalhoz.
Az olimpia eredete: a katonaság
Az ókori olimpiát az i.e. nyolcadik és negyedik század között rendezték meg, és olyan eseményeket tartalmazott, mint a birkózás, az ökölvívás és az öttusa, írja a világjátékok honlapja. Ebből az időszakból közkedvelt sértés volt az, hogy valaki nem tud sem olvasni, sem úszni, ami azt jelzi, hogy a vízi készség tiszteletben álló tulajdonságnak számított. Ezért a történészek értetlenül álltak előtte, hogy a sportág miért nem szerepelt soha a játékokon.
A rejtély megoldása érdekében egyes tudósok azt feltételezték, hogy az úszást kizárták, mert nem tekintették katonai tevékenységnek, és hogy minden olimpiai sportágnak hasznosnak kell lennie a csatatéren. A híres történész, Hérodotosz azonban leírta, hogy a görög katonák a perzsa háborúk során hogyan tudtak elmenekülni egy mészárlás elől úgy, hogy biztonságba úsztak. Más jelentések szerint a peloponnészoszi háború idején úszókat használtak az ostromlott spártaiak ellátására.
A katonaság magyarázata tévhit
Azt is megjegyezték, hogy sok ókori olimpiai eseménynek nem sok köze volt a hadviseléshez, és nem szerepeltek a tipikus katonai kiképzésben – például a magasugrás és a diszkoszvetés, hogy csak kettőt említsünk.
Dr. Edward Clayton, a Central Michigan Egyetem munkatársa, elutasítva a katonai elméletet, új tanulmányt írt, amelyben azt javasolja, hogy „az úszóversenyekre azért nem került sor, mert fennáll a veszélye annak, hogy ezeket az eseményeket halászok, osztrigabúvárok vagy más férfiak nyernék, akik úszásból keresték a megélhetésüket.”
Clayton szerint a játékok sokkal többről szóltak, mint pusztán a sportszerűségről. Inkább lehetőséget biztosítottak a versenyzőknek, hogy megmutassák lelkük szépségét és kiválóságát – ezt a tulajdonságot areté néven ismerik. „Ez azt jelentette, hogy olyan családokból kellett származniuk, amelyek képesek voltak ilyen aretéra, és Athénban ez az arisztokratákat jelentette” – írja a szerző az Athens Journal of Sports című folyóiratban megjelent tanulmányban.
Az úszás az alsóbb osztályok mindennapi életébe tartozott
A halászok és mások, akiknek foglalkozásukhoz hozzátartozott az úszás, a munkásosztályhoz, a banausoihoz tartoztak volna. Eszerint hiányzott belőlük a szükséges areté ahhoz, hogy sportolónak tekintsék őket, és ezért nem lehetett olimpiai sportágnak tekinteni minden olyan eseményt, amelyen kiemelkedhetnének.
Arisztotelészhez hasonlók szerint a banausi tevékenységek inkább lefokozták a testet és a lelket, semmint tökéletesítették őket, és általánosan elfogadott volt, hogy egyetlen igazi sportoló sem használhatja testét gazdasági haszonszerzésre.
„Elképzelhetetlen lenne, hogy egy atlétikai versenyt olyan tevékenységgel társítsunk, amelyet pénzért vállaltak el, vagy olyasvalaki, akinek dolgoznia kellett a megélhetéséért” – írja Clayton.
Megtartották az arisztokráciának
Végső soron tehát minden olyan eseményt, amelyet valószínűleg egy olyan férfi nyer, akiből hiányoztak a szép lélek előfeltételei, nem szerepelhetett egy atlétikai verseny, és az úszás minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartozik, magyarázza az IFLScience.
Ráadásul az ókori görögök úgy gondolták, hogy az areté az ember testi szépségében tükröződik, és ennek a testi tulajdonságnak a bemutatása minden olimpiai sportág létfontosságú eleme. A tanulmány szerzője szerint ez részben megmagyarázza, hogy az olimpikonok miért versenyeztek meztelenül, biztosítva, hogy kiválóságuk teljes mértékben látható legyen minden néző számára.
„Az, hogy az atlétikai versenyeknek erős erotikus összetevője volt az ókori görögök számára, vitán felül áll” – írja Clayton. „Az úszóversenyek nem tették volna lehetővé a versenynek ezt az elemét, mivel az ilyen versenyek nyilvánvalóan vízben zajlottak volna, ami jelentősen eltakarta volna a versenyzők kilátását a közönség előtt.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
