Ebben a tengericsillagfajban annyi DNS van, hogy ‘alig lehet egyetlen fajnak nevezni’

Egy, az egész világon elterjedt tengericsillagfaj sejtjeiben megdöbbentő mennyiségű DNS lakozik. Az apró, korong alakú testtel és hosszú karokkal rendelkező lény (Amphipholis squamata) genomja sokszor nagyobb, mint más kígyókarúaké.

Ennek oka, hogy a faj egy poliploidizációnak nevezett folyamaton megy keresztül, amely során kromoszóma-szerelvényei többbszörösen is megkettőződnek. A Royal Society Open Science új tanulmányának társszerzője, Tim O’Hara, elmondta, hogy elképesztő genetikai változatossággal rendelkezik. Ahelyett, hogy idővel különálló fajokká fejlődnének, a vérvonalak könnyen keverednek egymással, így egy genetikai sokféleség alakult ki náluk. De néha még össze is adják a genomjaikat, így a végén minden génből négy vagy több példányt kapnak, derül ki a Newsweek beszámolójából.

Az Amphipholis squamata. Fotó: Javier/Wikimedia

Megkettőzi DNS-ét a furcsa tengericsillag

A sajtóközlemény szerint a faj genomja annyira változatos, hogy “aligha nevezhető egyetlen fajnak”. De hogyan is sikerült ezt kivitelezniük? A poliploidizáció egy természetes genetikai folyamat, amelynek végén egy szervezet több mint két kromoszómakészlettel rendelkezik. A legtöbb állat, köztük az ember is, egy-egy kromoszómakészlettel rendelkezik mindkét szülőtől. A poliploidizáció azt jelenti, hogy három, négy vagy még több készletük is van.

Ez az adott faj méretének, növekedésének és egyéb tulajdonságainak megváltozásához vezethet, és természetes módon is megtörténhet. A növényeknél gyakoribb, és néha nagyobbá vagy ellenállóbbá teheti őket. A legjobb példa a növények országából erre a búza, a burgonya és az eper is poliploid.

A poliploidiának két formája létezik. Autopoliploidia akkor következik be, ha egy szervezet több kromoszómakészlettel rendelkezik, amelyek egyetlen fajból származnak. Az allopoliploidia akkor fordul elő, amikor egy szervezetnek különböző fajokból származó kromoszómakészletei vannak, ami gyakran két faj közötti hibridizációból, majd kromoszóma-kettőződésből ered.

A szerzők szerint ez nagyon ritka jelenség az állatoknál, és nagyon gyakran aszexuális viselkedési komplexekhez társul, amelyek gyakran sokkal nagyobb populációmérettel és kiterjedtebb földrajzi területtel rendelkeznek, mint diploid szexuális rokonaik.

Ez két faj közötti hibridek eredményeként jöhet létre, amelyek végül nem terméketlenek, mint általában, hanem kétszer annyi kromoszómával rendelkeznek. Ezek a hibridek aztán visszakereszteződhetnek eredeti fajukkal, és így megnövekedett kromoszómaszámú utódokat hozhatnak létre, amelyet már megfigyelték tejuféléknél és harántfogúgőte-féléknél is.

A kutatók szerint az állatvilágban való ritkasága ellenére ez a kígyókarú faj nagyobb eséllyel a különböző fajokkal keveredés révén válhatott poliploiddá.

Érdemes elolvasni:

• Felfedezték a világ egyik legősibb lárváját Kínában – Melyik korszakból származik vajon?
• Hím nélkül szaporodott a csillagos cápa nőstény