Közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a majomhimlőt a WHO
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a legalább 13 afrikai országot sújtó majomhimlő-járványt.
Pár nappal ezelőtt az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (Africa CDC) első ilyen jellegű nyilatkozata után most a WHO is bejelentette, hogy egy sürgősségi bizottság megállapította, hogy a majomhimlő ismét veszélyt jelent a globális közegészségügyre, írja az IFLScience.
Dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója leírja, hogy „a majomhimlő egy új kládjának megjelenése, gyors terjedése a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, valamint a több szomszédos országból jelentett esetek nagyon aggasztóak. A KDK-ban és a többi afrikai országok terjedő majomhimlő-klónok mellett egyértelmű, hogy összehangolt nemzetközi válaszlépésekre van szükség a járványok megállításához és ahhoz, hogy életeket mentsünk.”
A majomhimlő lehet a következő, világszerte elterjedt vírus?
Még 2022-ben a WHO PHEIC-nek, azaz közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a betegséget, miután több mint 60 olyan országban tört ki, ahol korábban nem jelentették, és amely nagyrészt szexuális úton terjedt. A majomhimlő tünetei általában lázzal, torokfájással, izomfájdalmakkal kezdődnek, így könnyen össze lehet téveszteni kevésbé veszélyes betegségekkel. Amint megjelennek az arcon kezdődő jellegzetes kiütések, viszkető vagy fájdalmas hólyagok alakulhatnak ki, amely a test bármely pontjára átterjedhet. A majomhimlőben szenvedők egészen addig terjeszthetik a kórt, amíg az összes hólyag el nem tűnik a testről.
A himlővel azonos családba tartozó vírus azonban szerencsére sokkal kevésbé halálos, mint az a fekete himlő, amely csak Európában évente több százezer ember halálát okozta. Ez volt az a vírus, amely elvette Kölcsey Ferenc jobb szemét. A legtöbb ember 2-4 héten belül felépül, de a betegségnek még mindig súlyos következményei lehetnek, különösen a kisgyermekek, várandósok és a legyengült immunrendszerű emberek esetében. A szövődmények, például a másodlagos bakteriális fertőzések akár végzetesek is lehetnek. A fekete himlőt a védőoltásokkal sikerült legyőzni, és a majomhimlő ellen is rendelkezésre állnak oltóanyagok.
A 2022-es járvány kitörésekor kritika érte a globális válaszlépéseket, amelyek elhanyagolták a betegség által leginkább sújtott afrikai országokat. Míg a gyors lakossági tájékoztató kampányok és a vakcinák bevezetése segített abban, hogy egyes régiókban a legveszélyeztetettebbek védőoltást kapjanak, a figyelem elfordult az olyan országoktól, mint a KDK – még akkor is, amikor az ottani esetek száma valójában növekedett, állítja az afrikai CDC.
Dimie Ogoina professzor szerint „az Afrikából származó majomhimlőre ott nem fektettek elég nagy hangsúlyt, majd 2022-ben globális járványt okozott. Azonban itt az ideje határozottan cselekedni, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk