• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
György György · 2024.08.18.
· MIX

Az ókori ólom a legjobb, amit találni lehet, ha hajóroncson találják, akkor még jobb

A tudományágak izgalmas összecsapásában a régészek és a fizikusok egy értékes erőforrás, az ókori római ólom miatt kerülnek szembe egymással. Ez a 2000 éves fém, amelyet egykor érmék, csövek és fegyverek készítésére használtak a Római Birodalomban, egy heves vita középpontjába került. Míg a régészek az ókori történelem felbecsülhetetlen értékű ablakát látják ezekben a rudakban, a fizikusok egyedi tulajdonságaik miatt értékelik, amelyek miatt ideálisak érzékeny részecskekísérletek árnyékolására.

A sötét anyag és más megfoghatatlan részecskék kimutatására irányuló élvonalbeli kísérletekben részt vevő fizikusok a római kori ólomhoz, mint kulcsfontosságú anyaghoz fordulnak. Az ok? Az ókori ólom rendkívül tiszta, sűrű, és ami a legfontosabb, lényegesen kevésbé radioaktív, mint modern társa. A római kori ólomtömbökben található ólom több ezer éves radioaktív bomláson ment keresztül, így szinte mentes a háttérsugárzástól, amely zavarhatja az ezekben a kísérletekben használt érzékeny detektorokat — írja a Scientific American.

Az olyan projektek, mint a minnesotai Cryogenic Dark Matter Search (CDMS) és az olaszországi CUORE (Cryogenic Underground Observatory for Rare Events) projekt, erre az ősi fémre támaszkodnak, hogy megvédjék detektoraikat a nem kívánt sugárzástól. E kísérletek célja, hogy választ adjanak a fizika néhány legmélyebb kérdésére, például a sötét anyag természetére és az anyagnak az antianyaggal szembeni dominanciája mögött meghúzódó okokra az univerzumban. A tét hihetetlenül nagy, és az érintett fizikusok számára egyértelműek a római ólom használatának előnyei. Ahogy M. Fernando Gonzalez-Zalba, a Cambridge-i Egyetem fizikusa fogalmaz: “Ezek a kísérletek az univerzum néhány legalapvetőbb tulajdonságát tárhatják fel. Szerintem megéri”.

A régészeti perspektíva: A múlt megőrzése

Ennek a tudományos törekvésnek azonban olyan ára van, amelyet sok régész túl meredeknek talál. Számukra minden egyes római kori ing egy darab történelem, egy olyan ereklye, amely felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt az ókori világ technológiájába, kereskedelmébe és kultúrájába. Érvelésük szerint azzal, hogy ezeket az ingeket fizikai kísérletek céljából beolvasztjuk, azt kockáztatjuk, hogy olyan pótolhatatlan műtárgyakat veszítünk el, amelyek fényt deríthetnek a rómaiak életére és újításaira.

Elena Perez-Alvaro, a Birminghami Egyetem régészhallgatója részletesen írt a helyzet által felvetett etikai dilemmákról. “Elég fontosak ezek a kísérletek ahhoz, hogy elpusztítsuk múltunk egy részét, hogy felfedezzünk valamit a jövőnkről?” – teszi fel a kérdést, és ezzel a vita lényegét foglalja össze. Az olyan régészek számára, mint Perez-Alvaro, e leletek megőrzése kiemelkedő fontosságú, mivel a jövőbeli technológiák még több titkot fedhetnek fel belőlük, mint amennyit mi ma tudunk.

Az ólom, mint jogi és etikai szürke zóna

A római ólommal kapcsolatos konfliktust tovább bonyolítják a homályos jogi keretek. A víz alatti kulturális örökség védelméről szóló 2001-es UNESCO-egyezmény tiltja a történelmi hajóroncsok leleteinek kereskedelmi célú hasznosítását, de nem világos, hogy ez vonatkozik-e a tudományos kutatásban való felhasználásukra. A jog kétértelműsége teret enged az értelmezésnek, és a vita mindkét oldala egyértelműbb iránymutatásokat követel.

Gonzalez-Zalba elismeri ezt a jogi bizonytalanságot, megjegyezve, hogy az ólom végső felhasználása inkább a tudás, mint a kereskedelmi haszonszerzés célja, ami a kérdést egy szürke zónába helyezi. Mind a régészek, mind a fizikusok egyetértenek abban, hogy a kérdések átfogóbb elemzésére van szükség, amelyet komoly vita követne az összes érdekelt fél bevonásával, beleértve az UNESCO-hoz hasonló nemzetközi szervezeteket is. John Carman, Perez-Alvaro tanácsadója hangsúlyozza, hogy ilyen vitákra van szükség a tudományos és a történelmi érdekek védelmének biztosítása érdekében.

Kompromisszumkeresés

Különbségeik ellenére a régészek és a fizikusok célja közös: a tudás keresése. A kihívást az jelenti, hogy olyan kompromisszumot kell találni, amely lehetővé teszi a történelem megőrzését, ugyanakkor a tudomány fejlődését is. Maguk a rómaiak is úttörők voltak az innovációban, és talán értékelték volna, ha az ő ólomjukat modern módon használják fel a világegyetem rejtélyeinek megfejtésére.

Ezeket a cikket is érdemes elolvasni:

Egy új tanulmány megreformálhatja a földön kívüli intelligens élet keresését
Melyik volt a legelső állat, amely szexuális úton volt képes szaporodni?

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
bányászat fizika régészet
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították

  • Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket

  • Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam

  • Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe

  • Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje

  • Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk

Kapcsolódó cikkek

üstökös naprendszer idegen látogató
2025.07.03.

Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe


Olvasson tovább
Bűn lehet majd hamarosan kriptovalutával kereskedni
2025.07.03.

Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe


Olvasson tovább
Melegházasság Magyarországon
2025.07.02.

Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk


Olvasson tovább
Vidéki horror Ledöfte az ötgyermekes édesanyát
2025.07.02.

Vidéki horror: Ledöfte az ötgyermekes édesanyát, fiát is megsebezte, majd elvágta a saját torkát – KÉPEK


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították

Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították

Tovább olvasok
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket

Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket

Tovább olvasok
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam

Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam

Tovább olvasok
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe

Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe

Tovább olvasok
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje

Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje

Tovább olvasok
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk

Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk

Tovább olvasok
Rendkívüli: Több tízezer utas járatát törölték, budapesti járatokat is érint a francia sztrájk

Rendkívüli: Több tízezer utas járatát törölték, budapesti járatokat is érint a francia sztrájk

Tovább olvasok
„Mélyrepülésben” a Wizz Air, ha ez így megy tovább, nem csak őket érinti majd

„Mélyrepülésben” a Wizz Air, ha ez így megy tovább, nem csak őket érinti majd

Tovább olvasok
Megtalálhatták a valódi Drakula sírhelyét?

Megtalálhatták a valódi Drakula sírhelyét?

Tovább olvasok
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae

A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4