Melyek a Naprendszer legidősebb és legfiatalabb bolygói?

Naprendszerünk kialakulása a káosz és a teremtés története, egy olyan folyamat, amely nagyjából 5 milliárd évvel ezelőtt, a Nap születésével kezdődött. Ahogy a Nap kigyulladt, egy kavargó gáz- és porkorong vette körül, amely fokozatosan összeolvadt a ma ismert bolygókká. De bár a bolygók kialakulásának idővonala nagyrészt ismert, a Naprendszerünk legidősebb és legfiatalabb bolygóinak meghatározása lenyűgöző felismeréseket és folyamatban lévő vitákat tár fel.

A Jupiter, a kolosszális gázóriás viseli a Naprendszer legidősebb bolygója címet. A Nap kigyulladása után 3 millió évvel keletkezett Jupiter gyorsan tömeget halmozott fel a környező gázból és porból, és a ma látható óriássá nőtte ki magát. Hatalmas mérete és tömege – a Föld tömegének 318-szorosa – lehetővé tette számára, hogy uralja a korai Naprendszert, befolyásolva a többi bolygó kialakulását és pályáját — írja az IFLS.

A Jupiter korai kialakulása kulcsfontosságú ahhoz, hogy jelenleg a Naprendszer legnagyobb bolygója. Gyors növekedése lehetővé tette, hogy hatalmas mennyiségű gázt felszívjon, így kevesebb anyag maradt a szomszédos bolygók számára. A Szaturnusz a Jupiter nyomdokaiba lépett, nem sokkal később alakult ki, és hozzájárult a korai Naprendszer dinamikus környezetéhez. A Neptunusz és az Uránusz, a jégóriások később alakultak ki, mire a Jupiter és a Szaturnusz már a rendelkezésre álló gáz nagy részét elfoglalta.

Érdekesség, hogy a Jupiter-rendszeren belül a Jupiter egyik holdja, a Kallisto rendelkezik azzal a kitüntetéssel, hogy a Naprendszer legrégebbi felszínével rendelkezik. A Callisto erősen kráteres tája nagyrészt változatlan maradt keletkezése óta, és bepillantást enged a Naprendszer korai, viharos történelmébe.

A legfiatalabb bolygó: A Föld és az Uránusz közötti vitatott cím

Míg a Jupiter legidősebb bolygóként való elismerését jól alátámasztják a keletkezési modellek, a legfiatalabb bolygó azonosítása sokkal összetettebb. Ez a cím akár a Földé, akár az Uránuszé lehet, attól függően, hogyan határozzuk meg a “legfiatalabb” fogalmát bolygókon belüli kontextusban.

Föld: Hazánk bolygója, a Föld, történelme korai szakaszában olyan drámai eseményen ment keresztül, amely vitathatatlanul a legfiatalabb bolygóvá teheti. Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld összeütközött egy Mars méretű égitesttel, a Theiával. Ez a kataklizmikus ütközés vélhetően a Hold kialakulásához vezetett. Az ütközés nyomán a Föld jelentős változásokon ment keresztül, többek között kialakultak az óceánok és a tektonikus lemezek, amelyek több százmillió éven át formálták a bolygót. Körülbelül 3,6 milliárd évvel ezelőttre a Föld stabilizálódott a ma ismert világgá.

Uránusz: Az Uránusz viszont egy hasonló, bár későbbi kataklizmikus eseménynek köszönhetően a legfiatalabb bolygó címét is magáénak tudhatja. A feltételezések szerint 3 és 4 milliárd évvel ezelőtt az Uránusz összeütközött egy Föld méretű objektummal, aminek következtében a bolygó drámaian megdőlhetett a tengelye körül. Ez az ütközés valószínűleg megzavarta az Uránusz belsejét, és létrehozta egyedi mágneses mezejét, ami megkülönböztette a többi óriásbolygótól. Ez az ütközés, amely a Naprendszer történetének későbbi szakaszában történt, az Uránuszt a legfiatalabb bolygó címre esélyesnek teszi.

A “legfiatalabb” meghatározása és a bolygóosztályozás kihívásai

A legfiatalabb bolygóról szóló vita azon múlik, hogyan határozzuk meg a “legfiatalabb” fogalmát. Ha a bolygó tömegének kialakulását vesszük figyelembe, úgy tűnhet, hogy a Föld és az Uránusz viszonylag korán befejezte ezt a folyamatot. Ha azonban figyelembe vesszük azokat a jelentős ütközéseket, amelyek kialakították jelenlegi állapotukat, akkor ezek a bolygók a történelmük későbbi szakaszában bekövetkezett jelentős változások miatt tekinthetők “legfiatalabbnak”.

Ráadásul annak meghatározása, hogy mi számít bolygónak, ellentmondásos lehet. A Plútó esete, amelyet egykor a Naprendszerünk kilencedik bolygójának tekintettek, mielőtt törpebolygóvá minősítették volna át, jól szemlélteti a bolygóosztályozás kihívásait. Attól függően, hogy a tudósok hogyan definiálják és kategorizálják a bolygókat, a legfiatalabb bolygóról szóló vita a bolygókutatással kapcsolatos ismereteink fejlődésével együtt változhat.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Miért fedezték fel olyan későn az Uránuszt a többi bolygóhoz képest?
Ezért nincs, és soha nem is lesz fotónk a Tejútrendszerről