A környezetvédelem az egyik fő prioritása Új Üzbegisztánnak

Forrás: depositphotos

Üzbegisztán, sok más országhoz hasonlóan, súlyos környezeti problémákkal küzd, amelyek negatív hatással vannak az emberi egészségre és az ökoszisztémákra. Figyelembe véve azonban az erőforrások és a polgárok egészségének megőrzésének szükségességét, az ország kormánya aktívan fejleszt intézkedéseket a környezeti válságok megelőzésére, és innovatív megközelítéseket vezet be a környezet állapotának javítására. Ma az ökológia területe Üzbegisztánban radikális átalakuláson megy keresztül, és az ország új alkotmányában rögzítették minden embernek a kedvező környezethez való jogát.

A köztársaság rendelkezik az Üzbég Köztársaság 2030-ig szóló környezetvédelmi koncepciójával, írja a Daily News Hungary, több mint 30 jogalkotási aktussal és mintegy 200 melléktörvénnyel az ökológia, a környezetvédelem és a természeti erőforrások ésszerű felhasználása területén. Ezek között vannak az Üzbég Köztársaság törvényei: „A természetvédelemről”, »A légköri levegő védelméről«, »A vízről és a vízhasználatról«, »A növényvilág védelméről és felhasználásáról«, »A vadon élő állatok védelméről és felhasználásáról«, »Az erdőkről«, »A védett természeti területekről«, »Az altalajról«, »A hulladékról«, »A környezetvédelmi szakértelemről«, »A környezetvédelmi ellenőrzésről«, »A környezetvédelmi auditról«, »A megújuló energiaforrások felhasználásáról«, »A lakosság egészségügyi és járványügyi jólétéről«, az Üzbég Köztársaság földtörvénykönyve és mások.

2021-ben az Üzbég Köztársaság elnökének kezdeményezésére az országban elindult a „Yashil Makon” („Zöld tér”) elnevezésű nagyszabású országos program, amely 2030-ig évente 200 millió fa és cserje ültetését írja elő. Ennek eredményeként a városokban a zöldterületek területének növekedése várható a jelenlegi 8%-ról 30%-ra, valamint az állami erdőalap erdősített területének növekedése 7,5-ről 15%-ra.

Az elmúlt időszakban a nemzeti „Yashil Makon” projekt keretében mintegy 500,0 hektár parkot, 935 hektár zöldövezetet, 6179,2 hektár közparkot, valamint Buhara, Nukus, Khiva és Urgench városok körül összesen 40 km hosszúságú zöldövezeteket hoztak létre.

A „zöld” területek fejlesztésére irányuló munka szisztematikus megszervezésének részeként 2023-ban 219,7 millió gyümölcs- és díszfa-, valamint cserjecsemetét ültettek el. 2,83 millió facsemetét ültettek el 189, a környezetre nagymértékben ható ipari vállalkozás körül, „zöldövezeteket” hoztak létre 220 000 facsemetével; és 196 szemétgyűjtő pontot szerveztek, amelyek körül arborétumokat hoztak létre.

Ezenkívül az elmúlt években Üzbegisztánban olyan innovatív intézkedések születtek, amelyeknek nincs alternatívája a világon, például az Aral-tenger kiszáradt fenekén létrehozott „zöld takarók”. Fontos megjegyezni, hogy alkalmazási köre egyre bővül. A 2019-2023-as időszakban az Aral-tenger száraz területein több mint 1,7 millió hektárnyi területen végeztek erdősítési tevékenységeket. A „zöld fedeleket” kisrepülőgépek és traktorok segítségével hozták létre.

A tudósok szerint az Aral-tenger kiszáradt aljának állapota kétértelmű: nagy különbség van az 5 évvel ezelőtt és az 50 évvel ezelőtt kiszáradt terület állapota között. Nem ajánlott mindenhol egyféle növényt telepíteni. Minden egyes helyszín egyedi megközelítést igényel. A föld, a homok és a sótartalom állapotát tekintve csak a megfelelően kiválasztott palánták maradhatnak életben. A szaxaul magokat elsősorban homokos és agyagos talajokra, a tamarix csemetéket és a karaburak magokat pedig sós talajokra vetették.

Az ültetési munka felgyorsítása érdekében ezen a helyszínen egy új egységet hoztak létre a sivatagi növények csemetéinek ültetésére. Segítségével az ültetési kapacitás másfélszeresére nőtt, azaz óránként körülbelül 4000-4500 palántát ültettek el.

Üzbegisztán következetes és hatékony reformokat hajt végre a hulladékgazdálkodás területén is, javítja a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségét és küzd a környezetszennyezés ellen. Így a terv szerint 2024-2028-ban a beruházások bevonásával az ország minden régiójában hulladék-újrahasznosítási, alternatív energia- és szerves trágyagyártási projekteket hajtanak végre. Indikátorokat is meghatároznak a 2,8 millió tonna hulladékból évente 2 000 MW alternatív energia előállítására, 1,3 millió tonna hulladékból 1,1 millió tonna szerves trágya előállítására komposztálással, valamint 14 hulladék-újrahasznosító üzem beüzemelésére.

Üzbegisztán kormánya hatékonyan fejleszti a többoldalú együttműködést az ENSZ-szel és annak szakosított szervezeteivel, valamint más nemzetközi platformokkal, például a Nemzetközi Természetvédelmi Unióval (IUCN), a Fauna és Flórával (FnF), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), a Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (GIZ), az Európai Unió (EU), a Közép-Ázsiai Regionális Környezetvédelmi Központ (CAREC), az Aral-tó megmentésére létrehozott Nemzetközi Alap (IFAS), a Fenntartható Fejlődés Államközi Bizottsága (ICSD), a Koreai Környezetvédelmi Ipari és Technológiai Intézet (KEITI), a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI). Különböző kezdeményezéseket hajtanak végre a biológiai sokféleség megőrzése, az Aral-tenger térségében az ökoszisztémák helyreállítása, az ózonréteg védelme és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, valamint a hulladékgazdálkodás érdekében. Vannak olyan stratégiák és programok is, amelyek célja az egészséges táplálkozáshoz és a tiszta vízhez való lakossági hozzáférés biztosítása.

A regionális együttműködés szintén a figyelem középpontjában áll, mivel Üzbegisztán más közép-ázsiai országokkal együtt hangot ad a régió egységes álláspontjának az éghajlatvédelmi menetrenddel kapcsolatban, és azon dolgozik, hogy kiterjessze a kölcsönösen előnyös kétoldalú és regionális együttműködést a modern energiatechnológiák, valamint az erőforrás-takarékos és alacsony ÜHG-kibocsátású technológiák alkalmazása és végrehajtása, valamint a biológiai sokféleség megfigyelésére és megőrzésére irányuló programok terén.

Az ország számos nemzetközi egyezményhez csatlakozott és ratifikált a környezetvédelem területén. Üzbegisztán 12 környezetvédelmi egyezménynek és a környezetvédelem és a természeti erőforrások felhasználása terén történő fejlődéséhez kapcsolódó jegyzőkönyveknek a részes fele.

A Köztársaság az egyezményekből eredő kötelezettségeinek a természeti környezet állapotának javítását és stabilizálását célzó nemzeti és nemzetközi projektek megvalósításával tesz eleget.

Az elmúlt évben Üzbegisztán két globális eseménynek adott otthont: Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatával foglalkozó bizottság 21. ülését (CRIC 21), amelyet 2023. november 13-17. között tartottak, és a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény részes feleinek 14. konferenciáját (CMS COP14), amelyet 2024. február 12-17. között tartottak Szamarkandban.

Érdemes megjegyezni, hogy a helyi, regionális és globális környezeti problémák hatékony kezelése, az ökológia és a környezetvédelem területén a regionális együttműködés erősítése, valamint az innovatív ötletek, gyakorlatok és technológiák bevezetése érdekében Üzbegisztán tudományos és szellemi potenciáljának megvalósítása érdekében Üzbegisztánban létrehozták a Közép-ázsiai Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Tanulmányok Egyetemét (Zöld Egyetem).

Ugyanakkor Üzbegisztán aktívan dolgozik a lakosság környezettudatosságának növelésén. Az oktatási intézményekben környezeti nevelési programokat vezetnek be, és tömeges akciókat és rendezvényeket szerveznek, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a környezeti kérdésekre. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik a fiatalok részvétele, akik aktívan részt vesznek a környezetvédelmi kezdeményezésekben és projektekben.

Különböző innovatív technológiákat vezetnek be a fenntartható fejlődés biztosítására és Üzbegisztán városainak és kerületeinek ökológiai állapotának javítására. Különösen az automatizált levegő- és vízminőség-ellenőrző rendszereket használják aktívan, és az iparban és az építőiparban energiahatékony és környezetbarát technológiákat vezetnek be. Mindezen intézkedések célja a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése és a polgárok számára kényelmes életkörülmények megteremtése.

Így Üzbegisztán magabiztos lépéseket tesz a fenntartható fejlődés és az ország ökológiai állapotának javítása felé. A „Yashil Makon” projekt és más környezetvédelmi kezdeményezések végrehajtása nemcsak a jelenlegi problémák megoldását teszi lehetővé, hanem a hosszú távú fenntartható fejlődés alapjainak megteremtését is. Fontos, hogy ezt az irányt a nemzetközi közösség együttműködésbe való bevonásával, valamint a fejlett technológiák és gyakorlatok bevezetésével folytassuk. A környezetvédelmi szféra átalakítása és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a környezetvédelem innovatív megközelítéseinek bevezetése egészséges és kedvező jövőt biztosít Üzbegisztán jelenlegi és jövőbeli generációi számára.

Ez is érdekes lehet: