Lüszandrosz, a spártai, aki leigázta Athént
Lüszandrosz egy spártai hadvezér volt, aki döntő szerepet játszott a peloponnészoszi háborúban, amelynek során Athénnal való, régóta tartó rivalizálásuk végül eldöntetett.
Az Ancient Origins beszámolója szerint Lüszandrosz nagyjából Kr. e. 455 körül született, azonban korai életéről nem sok feljegyzés áll rendelkezésünkre, de a katonai ranglétrát kivételesen gyorsan mászta meg.
Sok kortársával ellentétben a spártaiakhoz képest is szigorú életmódjáról volt ismert, ami kiegészítette ambíciójáról és stratégiai ravaszságáról szerzett hírnevét.
Spárta nyerőembere csak a csatatéren hozott jó döntéseket
Lüszandrosz legnagyobb teljesítményét a peloponnészoszi háború utolsó szakaszában nyújtotta. Ekkorra már Spárta az athéniak sorozatos győzelmei után jelentősebb hátrányba került, ezért őt nevezték ki a haditengerészet parancsnokának.
Fontos szövetséget kötött ifjabb Kürosz perzsa herceggel és hadvezérrel, és biztosította a spártai flotta újjáépítéséhez szükséges anyagi ráfordításokat.
Terve végül bevált, amikor Kr. e. 405-ben az aigoszpotamoi csatában döntő győzelmet arattak az athéni flotta fölött, amivel gyakorlatilag megbénították az ellenséges városállamot, és megnyílt az út a végső győzelem előtt.
Az ezt követő időszakban a publikum azonban egyre inkább Lüszandrosz ellen fordult, mivel a városállam jóléte helyett barátait helyezte előtérbe, akik befolyásos pozícióba kerültek általa.
A csatatérrel ellentétben itt már nem volt sikere, a spártai reformoknak köszönhetően szinte minden befolyását elvesztette.
A halál a korinthoszi háború legelején, a haliartoszi csatában ragadta el, Kr. e. 395-ben, amely a városállam hanyatlásának kezdetét jelentette.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Nagyot nézel, ha meglátod, mennyibe kerülnek kedvenc nyári ételeink idén nyáron
Korábban nyitnak a strandok és élményfürdők a hatalmas hőség miatt
MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában
A Grand Canyonban talált 500 millió éves kőzetminták átírhatják a Föld fejlődésének történetét
Az év legnagyobb jógaeseményére kerül sor Budapesten
A világ legősibb piramisát lehet, hogy nem is emberek építették