• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Tárnoki Ágnes Tárnoki Ágnes · 2024.09.17.
· MIX

A kihalt dinoszauruszokat már nem tudjuk visszahozni, de a mamutokat lehet

A kihalt fajok között nincsen olyan, ami vetekedhetne a dinoszauruszok népszerűségével. Ezek a különleges állatok már sokak fantáziáját megmozgatták az évek során, számtalan történet született arról, “mi lett volna, ha…”. A legismertebb persze az 1993-as Jurassic Park, ami után nem is tűnt olyan lehetetlennek, hogy valamikor a jövőben újra dínók élhetnek közöttünk, a dolog ennél viszont egy fokkal bonyolultabb.

A Unilad cikkében egy amerikai kutató, Dr. Beth Shapiro, aki egy kihalt állatok visszahozásával foglalkozó vállalatnak, a Colossal Biosciences-nek dolgozik, meglepően kézenfekvő magyarázatot ad a felvetésre.

Mi maradt a dinoszauruszokból?

Az alapvető probléma a DNS-ben keresendő, vagyis pontosabban abban, hogy  nincs olyan DNS, amivel bármit is lehetne kezdeni. A dinoszauruszok körülbelül 65 millió éve haltak ki, a legrégebbi DNS, amit eddig találtak pedig csupán 1-2 millió éves. Természetesen még így is elképesztő nagyságrendekről van szó. A DNS általában 10-20 ezer év alatt bomlik el, ami szintén soknak tűnik, de ezzel sajnos a dinoszauruszok esetében nem vagyunk kisegítve.

dinoszaurusz múzeumban

Úgy tűnik, dinoszauruszokkal tényleg csak a múzeumokban találkozhatunk
Forrás: Depositphotos

De mi a helyzet a mamut feltámasztásával?

Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor miért van létjogosultsága annak, hogy kutatók már hosszú ideje dolgoznak más kihalt állatfajok, többek közt a gyapjas mamut “feltámasztásán”.  A Colossal Bioscience például a mamut mellett az erszényesfarkas és a dodómadár rekonstruálásán dolgozik. Utóbbi kettőnél könnyebb dolguk van, hiszen ezek a fajok még nem is olyan régen fellelhetőek voltak a természetben. A mamutok persze már jóval korábban pusztultak ki, de még így is van  egy lényeges különbség a dinoszauruszokhoz képest: míg utóbbiaknál évmilliókról van szó, a gyapjas mamut csupán 4000 éve halt ki.

Gyapjas mamut

A gyapjas mamut “feltámasztása” egyelőre nincs kizárva
Forrás: Depositphotos

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy egy ilyen mutatvány gyerekjáték. Meg lehet próbálni a legközelebbi rokonfaj genomját megfelelően módosítani, de a hiányzó tulajdonságokat, például a hideghez való alkalmazkodást már nehezebb lenne “kipótolni” egy hétköznapi elefánt esetében. A projekten dolgozó emberek hasonló technikát alkalmaznak, mint a 90-es években, amikor először sikerült klónozni Dolly-t, a bárányt, azonban tisztában vannak azzal is, hogy teljesen egyező példányokat nem feltétlen tudnak létrehozni. A hideghez való alkalmazkodás mellett a másik nagy kihívás egy megfelelően funkcionáló anyaméh létrehozása lesz.

Ahogy a CNN írásából is kiderül, a kihalt fajok feltámasztását egyébként nem csupán tudományos kíváncsiság és ambíció vezérli. A mamutok esetében ezek a genetikailag módosított, “feltámasztott” állatok kulcsfontosságúak lehetnének a sarkköri tundra-ökoszisztéma egyensúlyban tartásához.

Sarkköri tundra táj

A sarkköri tundra ökoszisztémája különösen veszélyben van
Forrás: Depositphotos

Ezeket is érdemes elolvasni:

  • Jégcső: vigyázz „a halál jeges ujjaival” a sarkvidéken
  • A Piltdown-ember hazugsága: A 20. század legnagyobb tudományos megtévesztése
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
dinoszaurusz kutatás régészet tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

  • Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

  • Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

  • Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

  • A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

  • A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Kapcsolódó cikkek

nílus folyó
2025.05.18.

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat


Olvasson tovább
élősködő parazita
2025.05.18.

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét


Olvasson tovább
james webb spirálgalaxis Tejútrendszer
2025.05.17.

Egyre csak bonyolódik a James Webb által felfedezett galaxisok rejtélye


Olvasson tovább
hidrogén tiszta energiaforrás környezetvédelem megújuló energia
2025.05.17.

Olyan, tiszta energiaforrást találtak a föld alatt, amely 170 ezer évig is elég lehet


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

Tovább olvasok
Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Tovább olvasok
Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Tovább olvasok
Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Tovább olvasok
A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

Tovább olvasok
A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Tovább olvasok
Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Tovább olvasok
Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Tovább olvasok
Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Tovább olvasok
Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4