A tisztálkodás történelme: Mit használtak az emberek a szappan megjelenése előtt?

Egy hosszú, fárasztó nap után a test megtisztulásának érzése rendkívül megnyugtató. A mai világban a szappan alapvető eszköze a tisztálkodásnak, ám feltalálása előtt az emberek elsősorban a vízre támaszkodtak a személyes higiénia fenntartása során. Milyen praktikákat alkalmaztak az emberek a szappan feltalálása előtt még?

A Live Science szerint az olyan fejlett civilizációk, mint az Indus-völgyi kultúra, amely Kr. e. 2600 és 1900 között virágzott a mai Pakisztán, India és Afganisztán területén, olyan nyilvános fürdőket építettek, mint a Mohendzsó-Daró híres Nagy Fürdője. Az akkori módszerek, mint például a gőzfürdők, azonban csak korlátozottan biztosították a tisztaság fenntartását.

Forrás: Pixabay

A szappan előtti tisztálkodás

Mielőtt a szappan széles körben elterjedt volna a mindennapi higiéniában, az emberek gyakran kellemetlen testszaggal küzdöttek. Bár a modern szappan különféle adalékanyagokat tartalmaz, alapvető összetétele továbbra is egyszerű maradt. A szappan egy lúg, egy vízben oldódó vegyület és zsír kombinációjából készül, ami egy olyan molekulát hoz létre, amely képes körülvenni és eltávolítani a szennyeződéseket. Ez az alapvető elv már az ókorban is ismert volt, amikor olyan anyagokat használtak, mint az állati zsírok, növényi kivonatok és természetes hámlasztók, például homok vagy fahamu.

A korai szappan vizsgálatának egyik legfőbb kihívása, hogy az idő múlásával lebomlik, így kevés kézzelfogható bizonyíték marad fenn róla. Ennek ellenére a szappanszerű anyagok első írásos emlékei körülbelül Kr. e. 2500-ból, Mezopotámiából származnak. A történelmi feljegyzések szerint a sumérok vizet, növényi hamuból nyert nátrium-karbonátot, sőt, forró vízzel kevert sört is használtak nemcsak tisztálkodáshoz, hanem sebek tisztítására is.

Különböző tisztálkodási módszerek

Az Akkád Birodalom idejére, néhány száz évvel később, már léteztek kialakult szappankeverékek. Ezek olyan növényekből készültek, mint a datolyapálma, a fenyőtoboz és a tamariszkusz. Ezek az összetevők hasonlóságot mutatnak a mai szappan alapanyagaival, amelyek lúgot, olajokat és dörzsölőanyagokat tartalmaznak. Bár ezek a korai keverékek egyszerűek voltak, hatékonyságuk nem maradt el a mai szappanokétól, és az ősi és modern szappankészítmények között nincs nagy különbség. Valószínűleg véletlen felfedezés eredményeként jöttek létre, például amikor egy zsíros felületet növényi hamuval tisztítottak meg hő hatására, vagy állati zsírokat fahamuval forraltak össze.

Bizonyítékok arra utalnak, hogy civilizációk, mint Babilon és az ókori Egyiptom, hasonló módszereket alkalmaztak. Az egyiptomi maradványok között kimutatták a nátron, agyag és szappankő jelenlétét, amely része lehetett a tisztálkodási szokásaiknak, vagy a test bomlásának mellékterméke is lehetett.

Forrás: Pixabay

Míg számos ókori kultúra felfedezte és használta a szappant, a görögök és rómaiak más módszereket alkalmaztak a higiéniához. Testüket illatosított olívaolajjal kenték be, majd egy strigil nevű eszközzel lekaparták a felesleges olajat és szennyeződést. Ez a módszer kevésbé a mélytisztításra, inkább a kellemes illatokkal való szagtalanításra szolgált. A növényi kivonatokkal gazdagított olajok nemcsak a tisztálkodás részét képezték, hanem egyfajta korai parfümként is funkcionáltak, friss illatot biztosítva viselőiknek.

Történelmileg ezeket a korai szappanszerű anyagokat elsősorban textíliák tisztítására használták, nem pedig személyes higiéniai célokra. A szappankészítés inkább ipari folyamatként működött, és főként ruhák, valamint egyéb anyagok mosására koncentráltak. A szappan fürdésre való használata a személyes higiénia érdekében csak később terjedt el széles körben a nyugati világban.

A rendszeres használat elterjedése

A szappan rendszeres használata fürdéshez az 1800-as évek elejétől-közepétől vált elterjedtté. Ezt a változást több tényező is elősegítette, például az olcsó zsírok könnyebb elérhetősége és az iparosodás, amely a szappangyártást az otthoni készítéstől a gyári termelés felé tolta. Ebben az időszakban a városi hatóságok is egyre inkább szorgalmazták a tisztaságot, különösen a bevándorló közösségek körében. Emellett olyan események, mint a polgárháború és a krími háború, rámutattak a higiénia és a kórházi sterilizálás fontosságára, tovább erősítve a szappan használatának szükségességét.

Ez is érdekelhet:

• Mit használtak az emberek a vécépapír előtt?
• A titokzatos H1N1 vírus feltámadása: Egy elfeledett influenza története