A gyorsan olvadó gleccserek miatt át kell rajzolni a svájci-olasz határt

Fent a havas Alpokban nem csak a síszezonra van hatással az éghajlatváltozás, ugyanis a svájci és az olasz hatóságoknak át kellett rajzolniuk majdnem 580 kilométeres határuk egy szakaszát.

Olvadó gleccser miatt kell a határvonalakat módosítani

A problémát az olvadó gleccserek okozzák, amelyek megváltoztatják a határ legmagasabb pontjának helyét, ahol hagyományosan a határvonalat húzták. Az érintett határszakasz a Matterhorn, vagyis az Alpok legmagasabb hegycsúcsa alatt húzódik, ahol a hőmérséklet évtizedenként körülbelül 0,3°C-kal emelkedik, vagyis nagyjából kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag, derül ki a Daily Mail beszámolójából.

A svájci kormány közleménye szerint a határ jelentős szakaszait a gleccserek és az örökhó gerincvonalai határozzák meg, azonban ezek a képződmények a gleccserek olvadása miatt változnak. A Svájc és Olaszország közötti határ mintegy 578 km hosszú, amiből 40 km-t gleccserek borítanak. A határvonal egy vízválasztó mentén húzódik, ahol az olvadékvíz lefolyik az egyik vagy a másik ország felé. A magasabb hőmérséklet miatt olvadó európai gleccserek miatt azonban ez a vízelvezető eltolódott, így a hivatalos határvonalnak is mozognia kell.

A Matterhorn jellegzetes csúcsa. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A két ország régóta tisztában van a problémával, de csak 2023-ban egy olasz-svájci vegyes bizottság állapodott meg az újrarajzolásról. Svájc pénteken hivatalosan jóváhagyta a változtatást, bár Olaszországnak még ugyanezt kell tennie. Bár egyelőre nem világos, hogy a határ mekkora mértékben mozdul el, illetve melyik ország felé, több részletre akkor derül fény, ha mindkét nemzet aláírta a megállapodást.

Nem ez az első alkalom, hogy az olasz-svájci határt módosítják

A Sky News szerint 2000-ben a zermatti Furggsattelben szintén átírták a határt, miután egy gleccser 100 és 150 méter között elmozdult. A változás miatt egy korábban Olaszországban lévő felvonóállomás azóta Svájcban van. Az Alpok gleccserei az Európai Unió Kopernikusz programja szerint az elmúlt két évben a megmaradt térfogatuk 10 százalékát veszítették el. Egy, az Európai Földtudományi Unióban nemrég megjelent tanulmányban leírtak szerint 2050-re még akkor is elveszítik jégtakarójuk felét, ha a bolygó az iparosodás előtti szinthez képest 2°C-nál kevesebbet melegszik.

Érdemes elolvasni:

• Rájöhettek, hogyan hasznosíthatnák újra kivételes hatékonysággal az elhasznált napelemeket
• Drámai változásokon ment keresztül a Föld hőmérséklete az elmúlt 500 millió évben