Ennek a törpebolygónak a kérge akár 90 százalékban is vízből állhat, ráadásul nincs is olyan messze
A Ceres a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv legnagyobb teste, és mint kiderült, a törpebolygó kérge akár 90 százalékban jégből állhat. Azt már régóta sejttették a kutatók, hogy valamennyi víznek lennie kell, de az eddigi becslések szerint ez körülbelül 30 százalékot jelentett.
Egy friss kutatás szerint azonban a törpebolygó kérgének több mint 90 százaléka jégből állhat – derül ki a Science Alert írásából. Ez egyébként a Naprendszerben nem egyedülálló jelenség, a Jupiter-holdak közül az Európa és valószínűleg a Ganümédész is ilyen.
Törpebolygó a Mars és a Jupiter között
A Ceres-t már 1801-ben felfedezték, de a Naprendszeren belüli elhelyezkedése miatt sokáig inkább aszteroidaként hivatkoztak rá. Végül 2006-ban kapta meg a törpebolygó státuszt, hiszen a mérete és formája alapján is sokkal inkább illik ebbe a kategóriába. Annak ellenére, hogy az aszteroidáknál lényegesen nagyobb, sőt a Mars és a Jupiter közti aszteroidaöv legnagyobb eleme, a törpebolygó a Plutóhoz képest is “eltörpül”, aminek tömege körülbelül a Ceres tizennégyszerese.
Ezenkívül a Ceres az egyetlen törpebolygó, amely közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz, és a felszíne fényes foltokkal tarkított, amelyek jégvulkánokra utalhatnak a felszínén.
Víz a Ceres-en
Az amerikai Purdue Egyetem bolygógeofizikusa, Mike Sori a törpebolygó felszíne közelében nagy mennyiségű jég van, és ahogy egyre mélyebbre jutunk, a víz fokozatosan egyre kevésbé lesz “fagyos”. Adódik azonban a kérdés, hogy akkor honnan jött az eredeti, harminc százalékos becslés.
A tudósok korábban abból indultak ki, hogy ha egy bolygó felszíne jégből áll, akkor annak az idő előrehaladtával mindenképpen amortizálódnia kell, a kráterek pedig deformálódnak, épp úgy, mint a Földön a gleccserek. Amikor a NASA Dawn űrszondája 2015-ben megérkezett a Cereshez, olyan krátereket talált, amelyek nem feleltek meg annak, amit a kutatók vártak, ha a Ceres jeges lenne, ezért ennek megfelelően alakították ki becsléseiket.
Az egyetem kutatói azonban úgy gondolták, hogy ha a jégbe szilárd kőzet keveredik, akkor a felszín sokkal strapabíróbbá válik, és mostanra ezt már számítógépes szimulációval is alátámasztották. Az eredményeik szerint kevés, a jégbe kevert por is elég ahhoz, hogy a jeges felszín szerkezete kellőképpen stabil legyen jól körülhatárolható kráterekhez.
A különbség a holdakhoz képest
A már korábban is említett, hasonlóan jeges holdak, például az Európa esetében a vastag jégpáncél alatt a hold és a bolygó közötti gravitációs kölcsönhatás következtében keletkező hő hatására feltehetően folyékony vízből álló óceán húzódik A Ceres azonban nem kering bolygó körül, ami azt jelenti, hogy nincs árapálytevékenység, amely melegen tartaná a belsejét. Bármilyen óceán, amely egykor ott csobogott, a kutatók szerint teljesen befagyott.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Hogyan keletkezett a Hold? Egy bolygó a Föld belsejében
80 évente ismétlődik ez az égi jelenség, de úgy tűnik, most hiába várjuk
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?