Az étrended formálja az agyad: hogyan hatnak az ételek a fejlődésére?

Az emberi faj egyik legfontosabb jellemzője az emberi agy, és annak kivételes képességei, mégis megállapítható, hogy az agyunk már egy jó ideje nem nő tovább, épp ellenkezőleg. A dolog különösségét csak fokozza, hogy mi mégis úgy érezzük, hogy egyre okosabbak leszünk.

Az agy növekedése körülbelül 150-200 ezer évvel ezelőtt fejeződött be – írja az Ancient Origins. Ezután ráadásul zsugorodni kezdett. A folyamatra pontos magyarázat nincsen, de számtalan megközelítésből próbálták már megfejteni.

Egyesek szerint az emberi agy zsugorodásához az étrendünk változása is nagyban hozzájárulhatott. A gabonafélék a mai napig meghatározó elemei az étkezésnek, de nem biztos, hogy ez feltétlen előnyünkre válik. Ugyan a mezőgazdaság tette lehetővé a népesség ugrásszerű növekedését, mégis volt néhány kevésbé pozitív hatása.

A régészek által vizsgált emberi csontvázakat megfigyelve szintén hamar észrevehető, hogy azok mérete hirtelen csökkenni kezd nagyjából egy időben azzal, amikor az adott társadalom átállt a mezőgazdaságra, és gabonaféléket kezdett fogyasztani. A tudósok szerint a váltás nagy mértékben az egészség rovására történt, és az akkori emberek közül sokan még a harminc évet sem érték meg. Ezzel szemben az erdei majmok ennek akár a dupláját is megérhették – természetesen akkor, ha az egyéb veszélyfaktoroktól elvonatkoztatunk.

A mezőgazdaság megjelenésének lehettek kevésbé előnyös hatásai is
Forrás: Wikimedia Commons

Milyen az ideális étrend?

Hogy ez csupán véletlen egybeesés-e, az kérdéses, de a jelenség rávilágít egy olyan problémára, amivel a mai napig nem nagyon tudunk mit kezdeni. Manapság is rendszeresen hallunk a helytelen táplálkozás egészségügyi kockázatairól, de azt már nehezebb kibogozni, hogy pontosan mivel teszünk jót, és mivel nem.

A rákos megbetegedések, a diabétesz és számtalan szívbetegség is sokszor az étrendre vezethetők vissza, a túlsúlyról nem is beszélve. Az egyértelmű “bűnösök” közt ott vannak a feldolgozott élelmiszerek, minden adalékanyaggal, mesterséges ízesítéssel, de vannak olyan “gyanúsítottak”, ahol már kevésbé egyértelmű a helyzet.

Az egészséges étrendnek fontos szerepe van
Forrás: Depositphotos

Egyes kutatók onnan indultak el, hogy azokat a közösségeket vizsgálták, ahol az emberek a legtovább éltek egészségesen. Akik otthonosan mozognak a diétákban, valószínűleg nem fognak meglepődni: ezeknek az embereknek az étrendje általában kalóriában és állati zsírokban szegény volt, ellenben nagy mennyiségben fogyasztottak zöldséget és gyümölcsöt.

Ami az étkezésüket illetően ennél is konkrétabb, az többnyire a földrajzi sajátosságokon múlik. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy akik sokáig éltek, öregkorukban is aktívak maradtak testileg és szellemileg egyaránt.

De mi lesz az emberi aggyal?

Ugyan az emberi agy mára már 13 százalékkal kisebb, mint tízezer éve, ennek viszonylag csekély jelentősége van a mindennapjaink szempontjából – a táplálkozási szokásainknak viszont annál inkább. Aki azonban még mindig azon aggódik, hogy az idő előrehaladtával egyre butábbak leszünk, azt talán megnyugtathatja, hogy a tudomány jelen állása szerint, ahogy a BBC cikkéből is kiderül, ehhez az agy méretének nincsen köze.

Abban azonban lehet valamennyi igazság, hogy az agykapacitásunk csökkenéséhez hozzájárulhat a tény, hogy a modern technológiának köszönhetően már sokkal kevesebb dolgot kell fejben tartanunk. Az azonban, hogy ez hosszú távon az egyénre és a társadalomra nézve milyen következményekkel jár, nem mostanában fog kiderülni.

Ezeket is érdemes elolvasni:

DNS-vizsgálatokkal deríthették ki Kolumbusz Kristóf valódi származását

A hangyák elképesztő módszert dolgoztak ki arra, hogy megakadályozzák a fertőzések terjedését