Karniai pluviális esemény: amikor 2 millió évig folyamatos eső uralta a Földet

Noé bárkájának történetében 40 napig esett, de a földtörténet könnyedén rá tud licitálni a karniai időszakkal.

A Föld történelmét számos érdekes és izgalmas esemény jellemezte, amelyek alakították az életet bolygónkon. Ezek az események új élet megjelenéséhez vagy bizonyos fajok teljes megsemmisüléséhez vezettek. Az egyik ilyen figyelemre méltó esemény a karniai pluviális esemény (CPE), más néven a karniai válság volt, amely körülbelül 232 millió évvel ezelőtt zajlott le. Ez egy 1-2 millió évig tartó, folyamatos esőzéssel teli időszak volt, amely döntő szerepet játszott a földi élet evolúciójában, különösen a dinoszauruszok és más szárazföldi állatfajok megjelenése során, írja a 360 on HISTORY.

Aszály után vízözön

Az egész körülbelül 232 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a hosszú, forró nyarat követő felhőszakadáshoz hasonlóan szokatlanul heves és tartós esőzés vetett véget a Föld egyik száraz időszakának. Abban az időben a bolygó szárazföldjei a szuperkontinens Pangeába tömörültek, amely már akkor is hajlamos volt a monszunokra. A tenger hőmérséklete a „forró leveshez” hasonlított, mondta Paul Wignall paleokörnyezetkutató a New Scientistnek, ami azt jelenti, hogy már akkor is kellően sok nedvesség volt a levegőben a monszun kialakulásához.

Mi váltotta ki, hogy a dolgok még nedvesebbé váljanak? A forró nyár szokásos végétől eltérően egyesek szerint ez egy sor hatalmas vulkánkitörésnek köszönhető, amelyek a Wrangellia terrénumban történtek, amely ma Alaszka és Brit Kolumbia partjai mentén helyezkedik el. A vulkánkitörések köztudottan megzavarják a sztratoszféra vízgőzszintjét, és Jacopo Dal Corso geotudós szerint a Wrangellia kitörések a karniai időszakban tetőztek.

„Néhány évvel ezelőtt tanulmányoztam a kitörések geokémiai jellegzetességeit, és világszerte masszív hatásokat azonosítottam a légkörre” – mondta Dal Corso az Everything Dinosaur-nak. „A kitörések olyan hatalmasak voltak, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, például szén-dioxidot pumpáltak ki, és a globális felmelegedés tetőzött.”

A karniai pluviális esemény hatása

Az esőzések egyik következménye a feltételezések szerint a Föld akkori élővilágának fokozott kihalási időszaka volt, különösen az olyan tengeri élőlények esetében, mint az ammonoidák, a conodonták és a crinoidák. De talán új életnek is megteremtette a terepet, különösen a dinoszauruszok esetében.

A Journal of the Geological Society című folyóiratban megjelent tanulmányban az egyik kutatócsoport azt írta, hogy „a szárazföldi növények és a legfontosabb növényevők széles körű kihalása nyomán a dinoszauruszok látszólag a fő haszonélvezői voltak a helyreállás időszakának, gyorsan bővülve a diverzitás, az ökológiai hatás (relatív abundancia) és a regionális elterjedés tekintetében, kezdetben Dél-Amerikától az összes kontinensre.”

Honnan tudjuk, hogy ez megtörtént?

A karniai pluviális eseményre vonatkozó első bizonyítékokat az 1980-as években geológusok, elsősorban az Alastair Ruffell és Michael Simms brit duó jóvoltából kaptuk. Ruffell a somerseti Lipe Hill vörös kőzetében egy szürke csíkot azonosított, amely jelezte, hogy a régió az intenzív szárazság időszakából komolyan nedves időszakba került.

Amikor azonban Ruffell Simmsszel együtt publikált egy tanulmányt, amelyben ezt állította, azt nem vették túl komolyan. Pedig Németországból, az Egyesült Államokból és a Himalájából is voltak bizonyítékok. „Emlékszem, hogy egy vagy két magas rangú akadémikus úgy gondolta, hogy ez egy abszurd ötlet” – mondta Simms a Nature-nek.

Míg Ruffell és Simms mással foglalkozott, az évek során lassan kezdtek gyűlni az elméletüket alátámasztó bizonyítékok. Mostanra ez a kutatási terület annyira népszerű, hogy még egy konferenciát is szenteltek neki.

Ez is érdekelhet:

• Ez a halálos gomba már évezredek óta veszélyt jelent az emberekre
• Eddig nem ismert dinoszauruszt fedeztek fel 138 millió évvel ezelőttről

Kiemelt kép: depositphotos.com