Az emberiség eredete: ezek a legkülönösebb elméletek

Az emberiség eredetének kérdése már a kezdetektől foglalkoztatta őseinket. Nem véletlen, hogy a fennmaradt ókori mítoszok és legendák egyik állandó témája a teremtéstörténet, és ez a motívum a világ vallásainak is kulcsfontosságú részét képzi. A többség mára azonban egyetért abban, hogy a dolog hátterében az evolúciós folyamat áll, és ami a helyszínt illeti, Afrikát tekintjük az emberiség bölcsőjének.

Darwin és utódai azonban továbbra sem győztek meg mindenkit, és a mai napig furcsábbnál furcsább elméletek látnak napvilágot, a kézenfekvőbb magyarázat reményében. Ennek ellenére, ahogy az Ancient Origins cikke is megerősíti, az ilyen jellegű elméletekre nehéz nem áltudományként tekinteni.

Az ősi idegenek és az emberi civilizáció

Az egyik legvadabbnak tűnő elmélet az emberiség eredetéről nem más, mint az, hogy az egész egy földönkívüli-látogatásnak köszönhető az idő kezdete előtt. Szerintük az emberek vagy földönkívüli lényektől származnak, vagy a földönkívüliek közbenjárására emelkedtek ki az állatvilágból. Ennek a nem hétköznapi “tudományágnak” paleoasztronautika a neve, és elsősorban sci-fi írók népszerűsítették a 20. század második felében, bár korábban is voltak, akik hasonló külső befolyásra gyanakodtak.

Az elmélet szerint a számos ősi szöveg, lelet és fennmaradt mítosz is közvetlen bizonyíték az idegen befolyásra. Ezenkívül kényelmesen meg tudják magyarázni az olyan fennmaradt ősi építményeket és képződményeket, mint a Nazca-vonalak vagy a piramisok. A teóriát persze széleskörben elutasítják, hiszen nem más, mint spekuláció. És különben is, nem igazán tűnteti fel az emberiséget sem jó fényben a meggyőződés, hogy csak külső behatás segítségével volt képes a fejlődésre.

Forrás: Depositphotos

A vízimajom-elmélet

Az 1960-as évekből származó vízimajom-elmélet egy Alister Hardy nevű biológus szellemi terméke. A teória lényege nagyjából kitalálható a nevéről, Hardy szerint ugyanis az emberi evolúcióban kulcsfontossága volt a vízközeli élőhelynek. Az elmélet szerint ugyanis a korai főemlősök között a szárazföldi élőhelyeken a táplálékért óriási volt versengés, így őseink kénytelenek voltak a víz közelében ennivalót keresni, ez a “váltás” pedig az emberiség kialakulásához vezetett.

Hardy érvei közé tartozik többek között az, hogy a két lábra állás a vízben való gázolás miatt volt szükséges, valamint az, hogy a szőrtelenség is a vízközeli életmód logikus következménye. Ezenkívül ezzel magyarázza a búvárreflexet is: azt, hogy a csecsemőknél megfigyelhető, hogy víz alatt ösztönösen lelassul a légzésük és a szívverésük, és így viszonylag sokáig képesek visszatartani a levegőt.

A tudósok döntő többsége természetesen elutasítja az elméletet, kihangsúlyozva, hogy valószínűleg nem célra vezető egyetlen tényezővel magyarázni egy komplex evolúciós folyamatot. Ezenkívül a vízimajom-elméletet egyelőre nincs olyan kőzettani lelet, ami alátámasztaná.

Búvárreflex
Forrás: Depositphotos

Még több különös elképzelés az emberiség eredetéről

Az eddigi két elmélet azonban csupán a jéghegy csúcsa. Egyesek szerint az emberiség eredetének kérdésére a választ Atlantiszban és a legendás letűnt ősi cizilizációkban kell keresni, mások pedig ennél is őrültebb teóriákban hisznek. Az egyik ilyen például az, hogy a Föld valójában üreges, és van egy számunkra ismeretlen része, ahol nálunk fejlettebb civilizáció él.

Ennek a történetnek persze számtalan variációja van, egyesek szerint óriások, mások szerint nácik rejtőznek az “üregben” – utóbbiak körében egyébként az üreges Föld elmélete kifejezetten népszerű volt. Valószínűleg az se segít az elmélet hitelességén, hogy a valóságtartalmát illetően az egyik leggyakoribb hivatkozási alap egy Jules Verne-regény.

Szerencsére azért bőven akadnak ennél sokkal észszerűbb, tudományos megközelítések is. A Vörös királynő hipotézis például, annak ellenére, hogy nevét az Alice Csodaországban ihlette, egy teljesen komolyanvehető evolúcióbiológiai megközelítés. Képviselői szerint a fajok fejlődését elsősorban nem a környezeti tényezők, hanem a populációs kölcsönhatások határozzák meg. Eszerint tehát az egész alapja egy soha véget nem érő “verseny” a fajok között, épp úgy, ahogy a Vörös királynő birodalmában sincs megállás.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Földünk egyik legősibb állatának nyomára bukkantak az ausztrál sivatagban

Mi a legnagyobb élőlény a Földön? Az 5 legnagyobb élőlény a Földön