Lenyűgöző videón a R Aquarii csillagpár nóvarobbanása

Kép: Wikimedia Commons/ ESO

A Hubble több éven át követte nyomon, ahogy az R Aquarii csillag megfesti az égboltot.

A világegyetem sokféle formában bocsát ki fényt vagy energiát. Ez az objektum, az R Aquarii valójában egy pár: egy fehér törpecsillag, amely viszonylag hűvös hőmérsékleten folyamatosan ég, és egy igen változékony vörös óriás. Miközben egymás körül keringenek, a fehér törpe anyagot vonz a vörös óriásból a felszínére. Idővel ez az anyag felhalmozódik, és robbanást vált ki, magyarázza a NASA.

A csillagászok az elmúlt évtizedekben láttak ilyen kitöréseket. A NASA Hubble űrteleszkópja által megfigyelt látványos struktúrák (piros és kék) sokkal régebbi kitörésekre utalnak. A Chandra röntgensugaras adatai (lila) azt mutatják, hogy a fehér törpéből induló sugár a körülötte lévő anyagba csapódik, és a szuperszonikus repülőgépek hangrobbanásaihoz hasonló lökéshullámokat hoz létre.

Két csillag szimbiózisa

Nem minden csillag az éjszakai égbolton az, aminek látszik. Vegyük például az R Aquarii csillagot, egy fénypontot, amely nagyjából a Szaturnusz és a Jupiter között helyezkedik el az égbolton. Ez két csillag, nem egy- de ez csöppet sem szokatlan. A Space.com szerint a csillagok 85%-a kettős csillagrendszerben létezik. Az R Aquarii egy masszív, hűvös vörös óriáscsillagból és egy sűrű, kompakt, forró fehér törpecsillagból áll. A két csillag között évmilliókra visszanyúló, heves kapcsolat van.

Kölcsönhatásuk miatt a Napnál mintegy 400-szor nagyobb vörös óriáscsillag 390 földi napon keresztül halványodik és fényesedik. Ez idő alatt 750-szeresére változik a fényessége, és a Nap fényességének 5000-szeresénél éri el a csúcspontját, miközben a hőmérséklete is változik, írja a Live Science.

A csillagászok változócsillagnak nevezik, de az R Aquarii egy szimbiotikus csillag is. A lassú villogás oka egy robbanás a fehér törpe felszínén. A fehér törpe forró felszínén hidrogén halmozódik fel, amíg spontán magfúzió után elkerülhetetlenül begyullad, és robbanásszerű, izzó gázkitörést okoz. Ezt akkor teszi, amikor a két csillag közel kerül egymáshoz, ami nagyjából 44 évente történik.

Space photo of the week: Hubble spots a stellar 'H-bomb' exploding in Aquarius at 1 million mph https://t.co/PUk8kKVHnQ

— Live Science (@LiveScience) October 27, 2024

Mit láthatunk a képen?

Ezt a hidrogénbomba-szerű eseményt nevezik nóvának. Valószínűleg hasonló esemény hozta létre az R Aquarii körül a Cederblad 211 nevű színes ködöt, amelynek fonalai a csillagrendszer két végéből törnek elő, és több mint 400 milliárd kilométer messzire nyúlnak az űrbe. A kitörés során a plazmafonalak több mint 1 millió km/h sebességgel lövellnek kifelé, és az erős mágneses mezők spirálokká formálják őket.

Az R Aquarii és a Cederblad 211-ről a Hubble Űrteleszkóp által készített gyönyörű kép mellett egy time-lapse videó is készült, amely öt, 2014 és 2023 között készült felvétel felhasználásával készült. A videó a rendszer fényességének időbeli változását mutatja be, remek példát nyújtva az időtávcsöves csillagászat néven ismert technikára.