1197 óta lázban tartotta a történészeket a legendás csontváz, de most végre választ kaphatunk, hogy mi is történt pontosan.
Történész szakemberek egy csoportjának köszönhetően 800 év után véree megoldódni látszik a „kútember” rejtélye, írja a LADbible.
A csontvázat valaha egy norvég kastély kútjába dobták, de a kutatók hosszú időn át csak vakarták a fejüket, hogy miért is került oda, és hogy van-e valami mögöttes jelentése annak, hogy pontosan hol van a holttest.
Egy hőseposz írt róla
Sok minden, amit Norvégia történelméről tudunk, a Sverris Saga ismert hőseposzból származik. A mű Sverre Sigurdsson király uralmát meséli el a polgárháborúkkal terhelt XII. és XIII. századból.
A feltehetően a királyhoz közel álló személyek által írt műben szerepel egy rész, amely szerint 1197-ben katonai rajtaütésre került sor, és egy holttestet beledobtak egy kútba a közép-norvégiai Trondheim melletti Sverresborg várában.
Valószínűleg ezzel próbálták megmérgezni a helyi lakosok fő vízforrását, tudták ugyanis, hogy miután a holttest rothadni kezd, a víz fertőzővé fog válni. Egy friss tanulmányból kiderül, hogy a kutatók ősi DNS felhasználásával igyekeznek a hőseposz történetét megerősíteni, és tisztázni, hogy mi történhetett pontosan a „kútemberrel”.
Óriási előrelépés
És a kutatás olyan eredményre jutott, ami szó szerint példaként szolgálhat a történelmi személyiségeket és a hozzájuk kapcsolódó legendákat kutató történészek számára.
„Ez az első alkalom, hogy valóban sikerült találani egy olyan személyt, akiről ezekben a történelmi szövegekben írnak” – mondja Michael D. Martin professzor, a Trondheimben található Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem szakembere.
Hozzátette: „Európa-szerte sok ilyen középkori és ókori maradvány található, és egyre gyakrabban tanulmányozzák őket genomikai módszerekkel.”
A „kútember” csontjait még 1938-ban találták meg a sverresborgi kastélyban, de a kutatóknak akkoriban még nem nagyon volt más módszerük azon kívül, hogy alaposan szemrevételezték a lelelet.
Szinte minden kiderült a csontvázról
A radiokarbon kormeghatározás és a fejlett génkutatási technológia azonban lehetővé tette, hogy pontosabb képet alkothassunk arról, ki is volt a „kútember”. A radiokarbonos kormeghatározás megerősítette, hogy a holttest körülbelül 900 éves, később pedig az is kiderült, hogy a holttest egy férfié volt, aki halálakor 30 és 40 év közötti volt.
A szakemberek szerint ez óriási előrelépés, hisz a csontváz segítségével első alkalommal sikerült tudományosan bizonyítani, hogy egy legendákat elmesélő eposz egyik története valóban megtörténhetett.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
