Tudtad? A Magyar népmeséknek Irántól Dél-Koreáig, Dániától Bhutánig számos rajongója van

Generációk nőttek fel a magyar népmeséken a Kárpát-medencében, így nekünk természetes a jellegzetes főcím és a stílus. De gondoltad volna, hogy a világ számos pontján hatalmas népszerűségnek örvend a Magyar népmesék sorozat? 

A népmesék sorozat jellegzetessége

A filmarchiv.hu így fogalmazza meg találóan a magyar népmesék leírását:

Az önálló mesékből álló sorozat a gazdag magyar népmesekincsből válogat. Műfajukat tekintve vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, Mátyás király mesék. A szimbolikus fogalmazásmódon keresztül a népmesék az egyetemes világ rendjét, mitikus szerkezetét képezik le, e sorozat a meséknek ezt a jelentésgazdagságát az animáció stilizáló eszközeivel adja vissza úgy, hogy közben nem vész ki belőlük a mesék ízessége, pajzán humora. A Magyar népmesék visszatérő alakjai az éteri szépségű lány, a napkorong hajáról felismerhető talpraesett legkisebb fiú és a kerekded formájú öreg királyok.

A Magyar népmesék eredeti célkitűzése, hogy fennmaradjon és a fiatal nemzedék számára közérthető, mégis hiteles módon elérhetővé váljon a néphagyomány szellemi kincse. A sorozat készítése során eredeti népmeséket használtak fel, nem feldolgozásokat. Az autentikus mesék kiválasztásában az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) néprajzkutató csoportja működött közre, akik eredeti gyűjtésekből dolgoztak.

A mesék különlegessége, hogy a grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik.

Így lehetséges, hogy a kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, szűrökről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg.

A figurák öltözékében szintén visszaköszön az adott tájegység sajátos népviselete.

Az elmesélt történetek klasszikus mesekincsünkből valók, egyedül a Méhek a vonaton (1978) című epizód lóg ki közülük kortárs közegével.

A meséket természetesen elsősorban a gyermekek számára készültek, azonban vannak olyan részek (például A bíró okos lánya, A királykisasszony jegyei, 1979; A székely asszony és az ördög, 1984), amelyek áttételesen láttatott szexuális tartalma, pajzánsága miatt népszerűvé vált a felnőttek körében is.

Főcím

A filmarchiv.hu szerint a sorozat furulyaszóval madáréneket imitáló emlékezetes főcímének látványában a virág- és levélmintás, népi díszítő hímzések köszönnek vissza. Az ágról ágra szálló énekesmadarat, akinek a csőréből előkacskaringóznak az indák, Arany János Rege a csodaszarvasról című szép költeményének kezdősora ihlette:

„Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.”

Így készült

A Magyar népmesék a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének legfontosabb produkciója.

Az összesen nyolc évad 1977 és 2011 között készült.

A sorozat ötletgazdája Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője volt. A sorozat első rendezője, forgatókönyvírója és tervezője, később vezető rendezője és szakértője Jankovics Marcell volt.

A széria készítése során arra is történt kísérlet, hogy megőrizzék a magyar nyelv archaikus szépségét.

A Magyar népmesék jellegzetes stílusú és orgánumú mesemondója Szabó Gyula, ám ő csak az 1984-es 3. évadtól vált a sorozat kizárólagos alkotótársává.

A sorozat akusztikai megformáltságában a zenei autentikusság is kiemelt szerepet kapott: a magyar népzenei hagyományokra építő Kaláka együttes hangszerelte valamennyi epizódot, akik nemcsak a zenei dallamokat, de a zajokat és zörejeket is instrumentálisan állították elő.

Terjedése a világban

A Magyar népmesék sorozat nemzetközileg is fontos karriert futott be, hiszen eddig közel 40 országban sugározták.

Mikulás Ferenc a növekedés.hu-nak elmondta, a magyar rajzfilmek iránti igény már az 1980-as években megmutatkozott, és Európán kívül Amerikából, Ázsiából, Ausztráliából, sőt még Afrikából is érkezett megkeresés.

Az első afrikai forgalmazási szerződést 1982-ben Zimbabwéval kötötte meg a Kecskeméti Rajzfilmstúdió, 1985-ös a japán, 1986-os az Új-Zéland-i forgalmazói szerződés. 1999-ben Kína is felfigyelt a sikeres sorozatra, velük 48 megállapodás született, ami rekordnak számít a stúdió életében.

Irán is a megbízható vevők között szerepel: öt sorozatot vásároltak a magyar népmesékből.

Indiába a Magyar népmesék nyolc sorozata jutott el kábeltévés és internetes felhasználásra.

Európán kívül Dél-Koreában találkozhattak és találkoznak a legszélesebb skálán a nézők a magyar rajzfilmekkel: itt DVD-s, videós, mozis és kábeltévés szolgáltatókon keresztül nézhetik a magyar történeteket mind a mai napig.

Érdekesség, hogy a mindössze 760 ezer lakosú Bhután is felfigyelt a magyar népmesékre: az India és Kína közé ékelődött miniállam 8 sorozatot vett a Magyar Népmesékből.

A leghűségesebb európai ország egyértelműen Dánia, ahol 42 évvel ezelőtt mutatták be az első magyar rajzfilmet, és azóta is nagyon kedvelt sorozat.

Az internet még népszerűbbé tette

A filmstúdió jóvoltából a sorozat hivatalosan nyolc éve került fel az online videómegosztókra, a legtöbben a YouTube-on tekintették meg a magyar meséket.

A nemzetközi terjedésben az volt az igazi áttörés, amikor lefordították az egyes részeket angol nyelvre, amelyek eddig 170 országból több mint 136 millió megtekintést értek el a világhálón.

Az internet segítségével

legtöbben eddig az Egyesült Államokban nézték meg, majd India és a Fülöp- szigetek következik a nézettségi versenyben. Érdekesség, hogy a statisztikák szerint a legtöbb külföldi megtekintője távol-keleti.

A stúdió vezetője szerint a siker titka a képi és zenei világban keresendő, valamint a meseszériában rendre feltűnő humorban, amely a magyarok karakterébe enged betekintést.

A történelmi első rész itt tekinthető meg: 

Hungarikum

2020 októberében a Hungarikum Bizottság új hungarikumot választottak, mégpedig a Magyar népmesék sorozatot. Egyhangúan döntés született.