1,3 millió dollárért kelt el az Ai-Da, a mesterséges intelligenciájú robotművész festménye

Ai-Da Alan Turingot ábrázoló, „A.I. God” nevű alkotása az első olyan eladott festmény, amelyet robot alkotott.

A világ első ultra-realisztikus robotművésze több mint 1 millió dollárért adta el Alan Turing portréját. Ez első olyan műalkotás, amelyet egy humanoid robot készített, és árverésen kelt el – bár az 1,3 milliós bevétellel nem Ai-Da, hanem megalkotója gazdagodik.

Az „A.I. God” („M.I. Isten”) című alkotás csütörtökön került kalapács alá a Sotheby’s Digital Art Sale keretei közt New Yorkban. Az előrejelzések szerint a műalkotás mindössze 120 ezer és 180 ezer dollár közötti áron kelt el, de egy névtelen vevőhöz került a kolosszális 1,3 millió dollárért.

A mű mögött álló művész Ai-Da, egy humanoid robot, amelyet Ada Lovelace-ről neveztek el. A 19. századi matematikus volt az egyik első, aki felismerte a számítógépekben rejlő lehetőségeket, amelyek túlmutatnak a puszta számításokon, és elképzelte a számítógépek alkalmazását a zenében, a művészetben és más területeken, írja a Britannica.

A mesterséges intelligencia (AI) segítségével az Ai-Da elemzi Alan Turing fotóit, és feldolgozza, hogyan kívánja megközelíteni saját műalkotását. Turing brit matematikus volt, az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyja. Kritikus szerepet töltött be a második világháborúban azzal, hogy feltörte a német Enigma rejtjeleit, így a szövetségesek megismerhették a nácik kommunikációját, írja a HVG.hu. Aki nem érdeklődik a matematika iránt, a Kódjátszma című filmből is hallhatott róla – ott Benedict Cumberbatch játszotta.

Hogyan készült a festmény?

„Ai-Dával az AI nyelvi modellje segítségével beszélgetünk arról, hogy mit szeretne festeni. Ebben az esetben az A.I. témájáról beszélgettünk vele, ami ahhoz vezetett, hogy felhozta Alan Turingot, mint az A.I. történetében kulcsfontosságú személyt, akit meg szeretne festeni” – mondta Aidan Meller, a projekt igazgatója az IFLScience-nek küldött nyilatkozatában.

„Ezután megbeszéljük Ai-Dával, hogyan szeretné megfesteni Alan Turingot. Kérdéseket teszünk fel a stílusról, a színről, a tartalomról, a tónusról, a textúráról és így tovább. Ai-Da ezután a szemében lévő kamerák segítségével megnézi Alan Turing képét, az AI rajzoló és festő algoritmusai és a robotkarja segítségével pedig előzetes vázlatokat készít, majd Alan Turingról több festményt” – magyarázta Meller.

Ezután fizikailag akril- és olajfestéket visz fel egy vászonra. Egy-egy festmény elkészítése körülbelül hat-nyolc órát vesz igénybe. Ehhez a projekthez Ai-Da 15 egyedi portrét festett Turing arcáról, amiből három képet választott ki, majd beszkennelte és feltöltötte egy számítógépre. A végeredményt ezután egy 3D textúrájú nyomtató segítségével egy nagy vászonra vitték fel. Bár a folyamat nagy részét az Ai-Da irányítja, a robotot az emberek is segítik.

„A stúdió asszisztensei ezután textúrát adnak a műalkotás 3D nyomtatott vászonjára – ez azért van, mert az Ai-Da festőrobot karja nem képes nagyméretű vászonra feszíteni, és A3-as méretű vászonra korlátozódik. A folyamat során az alapképen nem történik változás. Ai-Da ezután jeleket és textúrát visz fel a végleges vászonra, hogy a műalkotás teljes legyen. A jelek elhelyezését és színét Ai-Da dönti el egy beszélgetés alapján arról, hogy mit szeretne csinálni” – jegyzi meg Meller.

Ai-Da

A robot a művészeti kereskedő és galériavezető Meller agyszüleménye, bár az Engineered Arts, az Ameca, a „világ egyik legfejlettebb ember alakú robotja” mögött álló brit székhelyű robotikai csoport építette. Programozását nemzetközi szinten végezték, mesterséges intelligenciáját az Oxfordi és a Birminghami Egyetem doktoranduszai és professzorai fejlesztették.

Azon túl, hogy alkotó, önmagában is konceptuális művészeti alkotásnak tekinthető, amelynek célja, hogy kérdéseket tegyen fel a mesterséges intelligenciáról, az ügynökségről és a kreativitás természetéről.

„Ez az aukció fontos pillanat a képzőművészet számára, ahol Ai-Da műalkotása a művészeti világ és a társadalom változásaira irányítja a figyelmet, miközben a mesterséges intelligencia felemelkedő korszakával küzdünk. Az ‘AI God’ című műalkotás az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket vet fel, ahogy az AI egyre nagyobb hatalomra tesz szert” – tette hozzá Meller.

Ez is érdekelhet:

• Miért van szükségünk kvantumszámítógépekre, és mire fogjuk őket használni?
• 4 összeesküvés-elmélet, amelyekről végül kiderült, hogy igazak