Emberi szuperhősök? Léteznek – a tudósok vizsgálják őket
Akár a genetika, akár az edzés révén, a tudósok szerint a hétköznapi emberek is képesek rendkívüli képességeket kifejleszteni. A szuperképességek valóságosak. Rendben, talán az emberek nem növesztenek óriási karmokat, mint az X-Menből ismert Farkas, és nem lőnek energianyalábokat a szemükből, mint Küklopsz, de testünk és elménk mégis képes számos, szinte emberfelettinek tűnő csodára – állítják a kutatók.
Néha ezek a szuperképességek genetikai mutációk révén alakulnak ki, akárcsak a képregények eredettörténeteiben. Például a Himalájában élő serpa népcsoport olyan génekkel alkalmazkodott a magaslati környezethez, amelyek rendkívüli erővel és állóképességgel ruházzák fel őket. Más szuperképességek azonban tanulhatók. A mentális atléták, akik lenyűgöző memóriateljesítményekre képesek, állítják, hogy bárki edzheti az elméjét “acélszerűvé”. Még a félelem is legyőzhető megfelelő kondicionálással, ahogy azt Alex Honnold hegymászó története is mutatja. Honnoldot sokan Pókemberhez hasonlítják, mivel kötél nélkül mászik meg meredek sziklafalakat. A tudósok csak most kezdik megérteni, mi zajlik ezeknek az embereknek a testében és elméjében. A kutatások szerint míg a gének bizonyos előnyöket adhatnak néhányunknak, legtöbbünkben ott rejlik egy kiaknázatlan potenciál írja a National Geographic.
Íme néhány példa a köztünk rejtőző „szuperhősökre”.
Szuperbátorság: Alex Honnold
A legtöbb ember már attól is megrémül, ha csak ránéz egy fotóra, amelyen Alex Honnold ujjai hegyével kapaszkodik egy sziklafal peremén. Honnold azonban más. Amikor tudósok 2016-ban funkcionális MRI segítségével vizsgálták az ismert hegymászó agyát, meglepő felfedezést tettek. Amikor olyan grafikus képeket mutattak neki, amelyek általában intenzív aktivitást váltanak ki az amygdalában – az agy félelemmel kapcsolatos területén –, Honnold amygdalája teljesen csendes maradt. Szerkezetileg Honnold agya teljesen normális, és ő maga régóta tagadja, hogy félelem nélkül élő ember lenne. Elképzelhető, hogy megtanulta szabályozni bizonyos agyi aktivitásait azzal, hogy ahelyett, hogy a félelmére koncentrálna, inkább minden mozdulatát aprólékosan megtervezi – írta Jane Joseph, az a neurológus, aki 2018-ban a Popular Science-ben publikált Honnold agyi aktivitásáról.
Ez egy olyan „szuperképesség”, amit mindannyian elsajátíthatunk. A pszichológusok hasonló kondicionáló módszereket alkalmaznak, hogy segítsenek az embereknek legyőzni félelmeiket, miközben az idegtudomány pedig egyre pontosabban feltárja, hogyan keletkeznek a félelem emlékei, és hogyan lehet ezeket megszüntetni.
Szuperellenállóképesség: serpa népcsoport
„Az emberek továbbra is fejlődnek” – mondja Tatum Simonson, aki a magaslati alkalmazkodás genetikáját és fiziológiáját kutatja a Kaliforniai Egyetemen, San Diegóban. A nepáli serpa népcsoport pedig tökéletes példája annak, hogyan alakulhat ki egy szuperképesség – állítja.
Ez az etnikai csoport több mint 6000 éve él átlagosan 4200 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol a levegőben 40 százalékkal kevesebb az oxigén, mint a tengerszinten.
„Rengeteg idő állt rendelkezésre, hogy a természetes szelekció megtalálja a legjobb módját az alacsony oxigénszint kezelésének” – mondja Simonson.
Normális esetben, ha az oxigénszint csökken, az emberi test több oxigént szállító vörösvértestet termel, ami viszont besűríti a vért, és magassági betegséget vagy akár halált is okozhat. A serpa népesség azonban számos genetikai mutációt fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy alacsony vörösvértestszintet tartsanak fenn, miközben sejtjeik mitokondriumai hatékonyabban használják fel az oxigént. Simonson jelenleg a tibetiek teljesítményét vizsgálja alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban, és azt találta, hogy még a tengerszinten is megőrzik ezt az előnyüket. Ez egy olyan szuperképesség, amelyből Simonson reméli, hogy tanulhat, hogy segíteni tudjon olyan embereknek, akik légzési vagy szív- és érrendszeri betegségek miatt krónikusan alacsony oxigénszinttel küzdenek.
Szuperúszók: Bajau „tengeri nomádok”
Nem véletlen, hogy rajongunk a szuperhősökért, akik a magasban szárnyalnak, mint Superman, vagy mélyen az óceánban úsznak, mint Aquaman: ők olyan helyekre jutnak el, ahová mi nem.A szabadtüdős búvároknak nincs szükségük búvárfelszerelésre, hogy felfedezzék a víz mélyét. A Fülöp-szigeteken, Malajziában és Indonéziában élő Bajau népcsoport különösen híres arról, hogy akár 13 percig képesek a víz alatt maradni, és akár 70 méteres mélységekbe is lemerülnek. (A brit bajnok szerint így kezdheted el a szabadtüdős búvárkodást.) Akárcsak a serpák esetében, a tudósok szerint a Bajau nép is genetikai előnyt fejlesztett ki, amely lehetővé teszi számukra az oxigén hatékonyabb felhasználását. Mivel azonban az oxigénhiány náluk közvetlenebb kihívást jelent, a Bajau gyorsabb mechanizmust alakított ki. Az idők során a természetes szelekció a nagyobb lép előnyben részesítéséhez vezetett, amely oxigénnel telített vörösvértesteket tárol. Merülés közben a lép összehúzódik, és ezt a tartalékot a véráramba juttatja.
Szupermozgékonyság: Isao Machii szamuráj
A fikcióban a mitikus lényeket, például a vámpírokat és vérfarkasokat szupermozgékonysággal ruházzák fel – kivételes egyensúly, koordináció és reflexek jellemzik őket. A valóságban egyes emberek genetika és edzés kombinációjával képesek emberfeletti mozgásokra. Vegyük például Isao Machii kardmestert. Ha egy lövedéket lőnek felé, ő a levegőben, kardjának egyetlen suhintásával kettévágja azt. Vagy gondoljunk a legendás pisztolyforgatóra, Bob Mundenre, akit úgy teszteltek, hogy kevesebb mint egytized másodperc alatt húzta elő a fegyverét és pontosan célzott – gyorsabban, mint az átlagos emberi agy reakcióideje. A tudósok még mindig dolgoznak azon, hogy megértsék, a központi idegrendszer hogyan segíti az embereket abban, hogy ilyen összetett mozgásokat tudjanak tudattalanul megtervezni és végrehajtani.
Szuper memória: Mentális atléták
Képzeld el, hogy egy pakli kártya sorrendjét 20 másodperc alatt megjegyzed. Vagy néhány száz idegen nevét és arcát néhány perc alatt memorizálod. Az évente megrendezett USA Memory Championship mentális atlétáinak ez gyerekjáték. Pedig semmi különleges nincs a memória-bajnokokban azon kívül, hogy gyakoroltak – állítja Anthony Dottino, a verseny alapítója. Dottino és fia, Michael memóriafejlesztő programokat vezetnek, és azt mondják, hogy bárki – bármilyen életkorban – fejlesztheti az emlékezőképességét. Hogy ezt bizonyítsa, Michael Dottino idegtudósokkal együttműködve azt vizsgálja, hogyan hat a memóriaedzés az agyi aktivitásra. A kutatások már most is megmutatják, hogy a memóriafejlesztő technikák hogyan működnek: azáltal, hogy hálózatokat képeznek az agyban, amelyek az új emlékeket a régebbiekhez kapcsolják. Ráadásul a Neuron című szaklapban megjelent tanulmány szerint az átlagemberek mindössze hat hét edzéssel drámai mértékben javíthatják memóriájukat. Ez egy olyan szuperképesség, amely mindannyiunk számára elérhető.
Szuperzsenik – Savantok
Ezt is érdemes elolvasni:
TESZT: 10-ből csak 7 ember veszi észre, hogy mi nem stimmel ezen a képen
Kiderült, honnan jönnek az autizmus furcsa szuperképességei
Kiemelt kép: Depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Savoyai Teraszon nyílik jégpálya december 6-án
A hidegháborúból egyetlen egy ‘nem’ miatt nem lett nukleáris világégés
A sötét anyag lehet, hogy már az ősrobbanás előtt is létezett?
Az első, szervezett társadalom nyomaira bukkanhattak 5 ezer éves leletek alapján
Az ókorban a legtöbb kábítószert a háborúban álló hadseregek fogyasztották
Putyin egyik oligarchája szerint a nukleáris sugárzás vethet véget az ukrajnai háborúnak