A Föld forgástengelye 80 centivel mozdult el, a kutatók pedig végre rájöttek, mi az oka
Az emberi tevékenységek hatása sokkal nagyobb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Például a csapok használata és a föld alatti víztartalékok kiaknázása olyan változásokat idézhet elő, amelyek bolygónk egészére kihatnak.
Az elmúlt 20 évben a felszín alatti víz – elsősorban ivóvízként való – kitermelése nemcsak a tengerszint emelkedéséhez járult hozzá, hanem közel 80 centiméterrel kelet felé tolta el a Föld forgástengelyét is.
Elmozdult a Föld forgástengelye, ami nem szokatlan, az oka viszont annál inkább
A Föld forgástengelye, amely körül bolygónk forog, nem állandó. Ez az úgynevezett sarki mozgás jelensége, amikor a forgástengely helyzete a felszínhez viszonyítva eltolódik.
Az IFLScience szerint ez a jelenség hasonlít arra, amikor egy pörgettyű forgása megváltozik, ha súlyeloszlása módosul. A víz bolygón belüli eloszlása ugyanilyen hatással van a forgásra, mivel a felszínen és az az alatt lévő víztömeg változása alakítja a Föld forgását.
Illusztráció: Pixabay
Egy 2023-as, a Geophysical Research Letters szaklapban publikált tanulmány rámutatott, hogy a felszín alatti víz átcsoportosítása a klímaváltozással összefüggő tényezők közül a legnagyobb hatással van a sarki mozgásra.
Szo Kivon, a Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusa elmondta, hogy kutatásuk során kimutatták, hogy a felszín alatti vízkészletek nagyarányú kitermelése okozza a forgástengely évente 4,3 centiméteres eltolódását.
A felszín alatti víz – mely esővízből és más csapadékból származik – lassan szivárog le a talaj mélyére, és természetes tározókban, ún. víztartó rétegekben gyűlik össze.
Ez a vízkészlet létfontosságú az aszályos időszakok átvészeléséhez, ám a modern társadalmak az elmúlt évtizedekben soha nem látott mértékben kezdték el felhasználni. 1993 és 2010 között az emberiség körülbelül 2 150 milliárd tonna felszín alatti vizet termelt ki.
Egy újabb dolog, amely emelheti a tengerszintet
A kutatók különböző forgatókönyveket modelleztek a Föld forgástengelyének változásáról, és csak az a szimuláció egyezett meg a megfigyelt eltolódással, amely figyelembe vette ezt a hatalmas mennyiségű vízkivonást.
Szo professzor elmondta, hogy örül, hogy megtalálták a jelenség okát, ugyanakkor aggodalommal tölti el, hogy a felszín alatti víz kitermelése a tengerszint emelkedésének egy újabb forrása.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a vízhasználat hatása a klímaváltozás kezelésében is kulcsszerepet játszhat. Bár a sarki mozgások nem valószínű, hogy közvetlenül befolyásolják az éghajlatot, segítségükkel a múltbeli változásokról is többet tudhatnak meg.
Szo szerint a sarki mozgás adatai akár a 19. század végéig visszamenőleg is felhasználhatók a kontinensek vízkészleteinek tanulmányozására, és választ adhatnak arra, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben alakította át a Föld vízháztartását.
Érdemes elolvasni:
