Az 1830 körül született Harriet, az óriási galápagosi szárazföldi teknős története egészen 1835-ig nyúlik vissza, amikor Charles Darwin, a híres brit természettudós felfedezte őt a Galápagos-szigeteken. Harriet, aki akkor még csak egy vacsoratányér méretű volt, valószínűleg Santa Cruz szigetén kelt ki. Darwin, aki a természetes kiválasztódás elméletének megalapozója, valószínűleg nagy érdeklődéssel figyelte Harrietet, hiszen a galápagosi teknősök jelentős szerepet játszottak munkásságában.
Miután Darwin rövid időre Angliába vitte őt, Harriet egy váratlan utazásra indult. Darwin egyik barátja, John Wickham, 1842-ben Ausztráliába hozta a teknőst, hogy melegebb éghajlaton élhessen. Így vált Harriet nemcsak egy tudományos ikon részévé, hanem az ausztrál történelem különleges szereplőjévé is — írja az Australia Zoo.
Ausztrál otthon: A botanikus kerttől az Irwin családig
Harriet élete több mint száz éven át a Brisbane-i Botanikus Kertben zajlott, ahol az 1900-as évek elején tévesen „Harry”-nek nevezték el a kertész, Harry Oakman tiszteletére. Később a Gold Coaston található Fleay’s Fauna Sanctuary-be került, ahol David Fleay felfedezte, hogy Harry valójában egy Harriet.
Az 1980-as években Harriet élete fordulóponthoz érkezett, amikor az ausztrál természetvédelem legismertebb családjához, az Irwin családhoz költözött. Harriet utolsó két évtizedét a Beerwah-ban található Australia Zoo luxusában töltötte, ahol Steve Irwin és családja gondoskodott róla.
Steve Irwin és Harriet különleges kapcsolata
Steve Irwin, akit a világ leginkább „Krokodilvadász” néven ismert, különleges kapcsolatot ápolt Harriettel. Az Irwin család Harrietet az „örökbefogadott nagymamájukként” emlegette, és őszinte szeretettel vette körül. Harriet élvezte a látogatók figyelmét és az Irwin család gondoskodását, miközben kedvenc csemegéit – friss zöldségeket és a legjobban imádott piros hibiszkusz virágokat – fogyasztotta.
Steve Irwin elmondása szerint Harriet „bölcsességével és szeretetreméltóságával” mindig mosolyt csalt az emberek arcára. Az Irwin család számára Harriet nemcsak egy teknős volt, hanem egy élő történelemkönyv, aki több mint másfél évszázadon keresztül tanúja volt a világ változásainak.
Darwin, Irwin és a történelem tanúja
Harriet különleges története a DNS-tesztek segítségével vált teljessé, amelyek igazolták, hogy legalább egy generációval idősebb volt, mint bármely más teknős Ausztráliában. Ez a tudományos bizonyíték, valamint a történelmi feljegyzések azt mutatták, hogy Harriet valóban Charles Darwin gyűjteményének része volt, mielőtt az Irwin család gondozásába került volna.
Harrietet 175. születésnapján, 2005-ben hatalmas ünnepséggel köszöntötték az Australia Zoo-ban. Az esemény nemcsak Ausztráliából, hanem a világ minden tájáról vonzotta az embereket. Harriet a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miközben ajándékokat, üdvözlőlapokat és hibiszkusz virágokat kapott.
Harriet öröksége
Harriet 2006. június 23-án hunyt el békésen, de emléke máig él az Irwin család, Ausztrália és az egész világ szívében. Charles Darwin tudományos örökségének és Steve Irwin természetvédelmi munkásságának különleges kapocsaként Harriet nemcsak a múltat kötötte össze a jelennel, hanem arra is emlékeztet, hogy az állatok tisztelete és szeretete generációkon átívelő érték.
Harriet, az óriásteknős, egyedi élete és kapcsolatai által bebizonyította, hogy az állatvilág és az emberi világ csodálatos módon összefonódhat.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Szomorú vagy ok nélkül? Lehet, hogy a zene az oka, amit hallgatsz
Kiderült, hogy a varjú az egyetlen állatfaj, amely az ember mellett képes erre
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Savoyai Teraszon nyílik jégpálya december 6-án
A hidegháborúból egyetlen egy ‘nem’ miatt nem lett nukleáris világégés
A sötét anyag lehet, hogy már az ősrobbanás előtt is létezett?
Az első, szervezett társadalom nyomaira bukkanhattak 5 ezer éves leletek alapján
Az ókorban a legtöbb kábítószert a háborúban álló hadseregek fogyasztották
Putyin egyik oligarchája szerint a nukleáris sugárzás vethet véget az ukrajnai háborúnak