Miért olyan forró a Föld magja, és mennyi ideig lesz képes ezt fenntartani?
Bolygónk középpontjában a hőmérséklet megközelítőleg 5200 °C, vagyis majdnem olyan forró, mint a Nap felszíne. Ezt a folyamatot pedig évmilliárdok óta működő, elképesztő erejű jelenségek táplálják. De hogyan, és meddig lesz képes a Föld magja fenntartani ezt a hőt?
A Föld magja két különálló régióra oszlik. A külső mag főként olvadt vasból és nikkelből áll, a belső mag pedig lényegében egy szilárd gömb, amely szintén ebből a két fémből áll, és nagyjából akkora, mint a Hold. A magban uralkodó hihetetlen hőmérséklet ellenére a felszínen ezt nem érezzük, leszámítva a vulkánokat és a geotermikus forrásokat. Akárcsak a tányéron lévő forró étel, a felszín gyorsan lehűl, és a középpontjában marad meleg a legtovább. A külső mag fölött a körülbelül 2900 kilométer vastagságú földkéreg található, amely elnyeli a magból érkező hőt, legfelül pedig a földkéreg található, amelynek átlagos vastagsága nagyjából 15-20 kilométer, írja az IFLScience.
Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
Honnan tudjuk, milyen forró a Föld belseje?
Valójában a hőt nem lehet közvetlenül mérni. Mivel nem nincs olyan eszközünk, amely kibírná a bolygó belsejébe tartó utazást, a tudósok úgy számítják ki a hőmérsékletét, hogy tanulmányozzák, hogyan olvad meg a vas és vegyületei nagy nyomás alatt. Az olvadási hőmérséklet meghatározása által pedig következtetni tudnak a magban uralkodó hőmérsékletre. Ennek a hőnek egy része ráadásul a Föld születésének viharos időszakából származik.
Az általunk ismert Föld körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a gravitáció a fiatal Nap körüli forró gázok és részecskék felhőjéből tömeget sűrített. Ahogy az olvadt gömb lehűlt, a külseje megkeményedett, mint a gyertyaviasz, és kéreg alakult ki. A köpeny azonban még mindig megtartja a hő egy részét, és tovább hűl. Egy 2011-es tanulmány becslése szerint ez a maradék hő a bolygó belső hőjének majdnem felét teszi ki. A rejtély másik része a bolygó magjában lévő urán-238 és tórium-232 radioaktív bomlásából származik, amely a hő további 54%-át adja. Ezeken kívül azonban nagy szerepe van még a súrlódási hőnek is, mivel a hatalmas nyomás alatt lévő szilárd és folyékony rétegek mozgása is okoz némi hőmérsékletnövekedést.
A Föld belső hője létfontosságú a felszínen élők számára, még akkor is, ha ott alig érezhető. A belülről származó hő egyúttal a Föld tektonikus lemezeinek fő hajtóereje is, amely a felszín körül elmozdulást okoz, és mozgásuk során kontinenseket hoz létre és pusztít el. És még abból a szempontból is szerencsések vagyunk, hogy egyhamar nem fog leállni.
A Föld magja a becslések szerint a Nap halála után még 91 milliárd évig nem fog lehűlni és megszilárdulni. Sajnos azonban fajunk valószínűleg már nem fogja látni.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
