Az óbudai Faluház, amely a Flórián tér közelében található, nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb panelépülete is. A hatalmas, 315 méter hosszú épület közel háromezer lakosnak ad otthont, ezzel egy kisebb falu népességének megfelelő közösséget foglal magában. Az épület története jól tükrözi a második világháború utáni magyarországi urbanizáció és iparosítás időszakát.
A második világháború után Magyarország jelentős ipari fejlődésen ment keresztül, amely nagyszámú munkaerőt igényelt. A vidéki lakosság nagy arányban költözött a városokba, hogy munkát találjon a növekvő gyárakban. Az egyre növekvő lakhatási igényeket tovább növelte a Ratkó-korszak népességnövekedése, amely hatalmas nyomást gyakorolt a városi lakáspiacra — írja a Femina.
Ennek a helyzetnek a megoldására Magyarország a szovjet példát követve a ’60-as évek elején házgyárakat hozott létre. Ezek célja az volt, hogy olcsó és gyors megoldást kínáljanak a lakáshiányra. A paneltechnológia a ’70-es évekre olyan elterjedtté vált, hogy százezrek költöztek ezekbe az épületekbe. Ekkoriban épült fel az óbudai Faluház is.
Az óbudai Faluház születése
Az Óbuda Flórián téri részét eredetileg csendes külvárosi területként ismerték. Azonban az Árpád híd (akkoriban Sztálin híd) megnyitásával az 1960-as években a terület könnyen megközelíthetővé vált, és gyorsan fontos csomópont lett. Az építkezések 1968-ban kezdődtek, és ennek keretében épült meg Magyarország legnagyobb lakóháza, amelyet 1970-ben adtak át.
A Faluház 315 méteres hosszával és 15 házszámon át húzódó méreteivel kiemelkedik a magyar építészet történetéből. Az épületben 886 lakás található, amelyet az ott élők kényelmes és modern otthonként fogadtak. Az új lakások olyan felszereltséget biztosítottak, mint a központi fűtés, a melegvíz-ellátás, a fürdőszoba és a beépített bútorok – ezek a vidékről érkező lakók számára jelentős életminőség-javulást hoztak.
A Faluház modernizálása
Az épület eredetileg 40 éves élettartamra készült, de 38 év elteltével már komoly felújításra volt szükség. 2008-ban megkezdődött a Faluház energetikai és esztétikai korszerűsítése, amelyet több forrásból finanszíroztak:
- 40%: Európai Unió és Óbuda-Békásmegyer önkormányzata.
- 33%: Magyar állam.
- 27%: Lakók hozzájárulása, amely lakásonként nagyjából 350 ezer forint volt.
A felújítás során az épület szigetelést kapott a falakon és a tetőn, modern nyílászárókat szereltek be, és 1500 négyzetméternyi napkollektor került a tetőre, amely optimalizálja a melegvíz-fogyasztást és csökkenti a rezsiköltségeket. Az épület szürke külsejét élénk, színes árnyalatok váltották fel, amelyek a régi óbudai szőlőtermesztésre emlékeztetnek. A színek a kék szőlő és a szőlőlevelek zöld színét idézik meg, utalva a ház melletti Szőlő utca névadójára.
A Faluház és Óbuda kapcsolata
Az épület környezetét eredetileg közösségi terek és intézmények – iskolák, óvodák, irodaházak – központjaként tervezték, de ezek közül csak a Flórián Üzletközpont valósult meg. Az üzletközpontot 1976-ban adták át, és ez lett Magyarország első bevásárlóközpontja. A Faluház előtti tér végül parkosított zöldterületté alakult, ami ma a lakók pihenését szolgálja.
A Faluház öröksége
Az óbudai Faluház az elmúlt évtizedekben a magyar lakótelepi építészet ikonikus példájává vált. A felújításoknak köszönhetően még évtizedekig biztosíthatja az itt élők kényelmét, miközben története emlékeztet a városi élet változásaira és az urbanizáció kihívásaira Magyarországon. A Faluház nem csupán egy épület, hanem egy közösség, amely generációk óta Óbuda szerves része.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Lehet, hogy megtalálták Szent Miklós, azaz Télapó sírját
A Garamantok rejtélyes piramis sírjai
