Meglepő helyen bukkantak a pestis nyomára kutatók
Egy ókori egyiptomi múmiában fedezték fel a pestis legkorábbi igazolt esetét Eurázsián kívül. A körülbelül 3290 éves maradványok egy férfihoz tartoznak, aki valószínűleg súlyos tünetekkel küzdött, mielőtt belehalt volna a betegségbe.
A bubópestist – vagy köznyelvben a fekete halált – a rendkívül veszélyes Yersinia pestis baktérium okozza, amely a 14. században Európa teljes lakosságának 30, de lehet, hogy 50%-át is kiirthatta. Az elmúlt évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy a kórokozó már évezredekkel a középkori járvány előtt is jelen volt, mivel őskori csontvázakból származó DNS-mintákban is megtalálták a nyomait.
Egyiptomban is rábukkantak a fekete halál nyomaira
Eddig minden ősi eset Európából és Ázsiából származott, például 5 ezer éves oroszországi csontvázakban is találtak bizonyítékokat rá. Most azonban egy torinói múzeum múmiájának vizsgálata alapján kiderült, hogy a betegség már Észak-Afrikában is jelen volt a bronzkor hajnalán. A múmia radiokarbonos kormeghatározása szerint a második átmeneti kor végére vagy az Újbirodalom kezdetére datálható, és csont- és bélmintáiban Y. pestis DNS-t találtak. Ez arra utal, hogy az illető halála előtt a betegség előrehaladott stádiumba lépett.
A kutatók a tanulmányuk összefoglalójában leírták, hogy ez az első igazolt Y. pestis-genom Eurázsián kívül, ami molekuláris bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fekete halál jelen volt az ókori Egyiptomban. Ugyanakkor nem tudni, mennyire volt elterjedt akkoriban. Korábbi kutatások azonban már utaltak lehetséges járványokra a Nílus mentén. Például több mint két évtizede bolhákat találtak Amarna egyik régészeti lelőhelyén, ahol Tutanhamon sírját építő munkások éltek. Mivel a bolhák a baktérium fő hordozói, a kutatók azt feltételezték, hogy a bubópestis létezhetett az ókori Egyiptomban. Ezt a feltételezést erősíti az Ebers-papirusz is, egy 3500 éves orvosi szöveg, amely egy olyan betegséget ír le, amely „dudort okoz, amelyben a genny megkeményedik.”
A kutatók szerint a betegséget a Nílus mentén élő patkányok terjeszthették, amelyek bolhái később átterjedtek a hajókon utazó házi patkányokra, így vihették világszerte a kórt. Bár a teljes kutatási eredményeket még nem publikálták, az ókori DNS minták kétségtelenül erős bizonyítékot szolgáltatnak a pestis egyiptomi jelenlétére.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szakértők szerint „szellemrádiók” oldhatják meg az eltűnt maláj gép rejtélyét
Földönkívüli technológiát fedezhetnek fel az exobolygók oxigénszintje alapján
Ritka fekete holddal ér véget az év
Növeli a NATO a katonai jelenlétet a Balti-tengeren
Kiderülhetett, mikor lett a kutya az ember legjobb barátja
Leonardo da Vinci 500 évvel ezelőtt tervezett önhordó hídja még ma is csodaszámba megy