Kiderülhetett, mikor lett a kutya az ember legjobb barátja
Az ember és a kutya közötti kapcsolat gyökerei akár 12 ezer évvel ezelőttre is visszanyúlhatnak. Az Alaszka területén feltárt régészeti leletek 2 ezer évvel korábbra helyezik a négylábúak és az emberek közös múltjának kezdetét, mint azt korábban gondolták.
Jóval korábban fonódott össze az emberek és a kutyák élete
François Lanoë, az Arizonai Egyetem antropológusa és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy „az első amerikaiak történetével foglalkozókat különösen érdekli, hogy vajon ezek az emberek már négylábú társaikkal együtt érkeztek-e az új kontinensre. Amíg azonban nem leltünk rá állati maradványokra régészeti lelőhelyeken, csak találgathattunk, ezért is különösen fontos ez a felfedezés.”
2018-ban Lanoë és csapata szerencsés volt. Az alaszkai Swan Point lelőhelyen egy felnőtt állat sípcsontját találták meg, a radiokarbonos kormeghatározás alapján pedig körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén élt. Egy másik ásatáson, a közeli Hollembaek Hill lelőhelyen pedig tavaly egy 8100 éves állkapcsot találtak, amelyen az emberi háziasítás jelei mutatkoztak. A csapat kémiai elemzései szerint mind az állkapocs, mind a sípcsont mintáiban jelentős mennyiségű lazacfehérjét mutattak ki, ami arra utal, hogy az állat rendszeresen evett halat. Ez azonban nem volt jellemző az akkori vadon élő kutyákra, amelyek szinte kizárólag szárazföldi állatokra vadásztak. A kutatók szerint a lazac jelenléte valószínűleg az emberekkel való szoros kapcsolatra utal.
De vajon tényleg kutyák voltak, vagy vadállatok?
„Ez a bizonyíték kulcsfontosságú, hiszen ezek az állatok vadon nem vadásztak lazacra” – mondta Ben Potter, az Alaszkai Egyetem régésze. A kutatók szerint a Swan Point lelete az eddigi legrégebbi bizonyíték arra, hogy az emberek és a kutyák közötti szoros kapcsolat már az amerikai kontinensen is létezett. Az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy ezek az állatok valóban a legkorábbi háziasított kutyák voltak-e az Amerikában. Genetikai szempontból a Swan Point és a Hollembaek Hill példányai túl régiek lehetnek ahhoz, hogy kapcsolatba hozhatók legyenek a mai kutyafajtákkal, így az is elképzelhető, hogy inkább megszelídített farkasokról, mintsem háziasított kutyákról van szó.
Lanoë megjegyezte, hogy bár viselkedésük alapján leszármazottaikra hasonlítanak, hiszen emberektől kaptak lazacot, genetikailag nem kapcsolódnak hozzájuk.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat