Egész Európában butította az embereket a Római Birodalom, ráadásul nem is tudtak róla
Egy új tanulmány szerint a Római Birodalom nagyban csökkentette az IQ-szintet egész Európában, ráadásul úgy, hogy nem is tudtak cselekedeteik ezen következményéről.
Dr. Joseph McConnell, a nevadai Desert Research Institute munkatársa szerint „elképesztő, hogy képesek voltunk számszerűsíteni a légköri légszennyezést Európa felett közel kétezer évvel ezelőtt, és felmérni az ókori római civilizációra gyakorolt lehetséges egészségügyi hatásokat. Eredményeink azt mutatják, hogy az ipari tevékenységekből származó antropogén kibocsátások több mint két évezreden keresztül széles körű károkat okoztak az emberi egészségnek, ami véleményem szerint elég mélyreható.”
A kutatók szerint a bányászat és különösen a fémércek feldolgozásának masszív elterjedése miatt a birodalom fénykorában a levegőben lévő ólomszennyezés az egekbe szökött.
A Római Birodalom fémipara által kibocsátott ólomszennyezés miatt szó szerint butultak az emberek
A római orvosok tisztában voltak az ólommérgezés veszélyeivel, de a fémet továbbra is széles körben használták vízvezetékekhez és főzőedényekhez, illetve gyógyszerekben, kozmetikumokban és játékokban. A fémet szándékosan is fogyasztották, miután felfedezték, hogy az ólomtartalmú szirupok segítettek a bor tartósításában és édesítésében. Míg a szennyezett ételek és borok okozta ólommérgezés inkább a felsőbb osztályokat érintette, a lakosság egésze belélegezte a birodalom hatalmas bányáiból és kohászati üzemeiből származó ólmot, amely az ezüst- és aranyfinomítók mellékterméke volt.
A levegőben szálló szennyezés szintjének nyomon követése érdekében McConnell és egy nemzetközi kutatócsoport az Északi-sarkvidéken fúrt jégmagokat elemezte, amelyek megmutatják a légköri ólomkoncentrációt Kr. e. 500-tól Kr. u. 600-ig. Tanulmányukban leírják, hogy a jégmagok Kr. e. 15 körül, a Római Birodalom felemelkedése után az ólomszennyezés erőteljes növekedését mutatták ki. Ezután a szintek magasak maradtak egészen a Pax Romana hanyatlásáig, a viszonylagos béke és jólét 200 éves időszakáig, amely Kr. u. 180-ban ért véget. McConnell becslése szerint ebben az időszakban a birodalom több mint félmillió tonna ólmot juttatott a légkörbe.
Annak kiszámításához, hogy milyen hatással lehetett a szennyezés, a tudósok légköri modellek segítségével feltérképezték, hogyan terjedt volna az ólom Európában. Ezután modern tanulmányokra támaszkodva kiszámították, hogy mennyi neurotoxikus fém halmozódhatott fel a gyermekekben, és ez milyen hatással lehetett az IQ-jukra.
A becslések szerint 2-3 százalékpontos csökkenéshez vezetett az egész birodalomban
A kutatók szerint a római birodalom fénykorában a gyermekek vérében átlagosan 2,4 mikrogramm/deciliter ólomszint lehetett, ami 2,5-3 ponttal csökkentette az IQ-jukat. Ha figyelembe vesszük azt is, amivel a mindennapokban érintkeztek, a gyermekkori vérszint körülbelül 3,5 mikrogramm per deciliter lehetett. Egyes becslések szerint a Római Birodalomban a fénykorában több mint 80 millió ember élt, ami azt jelenti, hogy a Föld teljes lakosságának körülbelül egynegyede lehetett kitéve a bányászat és az olvasztás során keletkezett ólomszennyezésnek. A mérgezés hatásai olyan súlyosak lehetnek, hogy a tudósok szerint még az is lehet, hogy hozzájárult a birodalom bukásához.
„Az IQ 2,5-3 százalékpontos csökkenése nem hangzik soknak, de ez az egész népességre vonatkozott, és a Pax Romana közel 180 éve alatt is fennállt. Az epidemiológusokra, ókortörténészekre és régészekre bízom annak megállapítását, hogy az általunk azonosított légköri ólomszennyezés és az egészségre gyakorolt hatások háttérszintje megváltoztatta-e a Római Birodalom történetét.”
Érdemes elolvasni:
- Az új DNS-csontvizsgálat a római kortól kezdve átírhatja a történelmet
- A tatárjáráskor árulásra készült a magyar király?
- Megfejtették az 1831-es vulkánkitörés rejtélyét, amely majdnem kiirtotta a világot
Címlapképünk illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Fekete Lovag műhold – 13 ezer éve figyelnek minket, vagy csak egy Föld körüli űrszikla?
Az utolsó magyarországi boszorkányper vádlottja jó okkal vallotta magát bűnösnek
Egy tanulmány szerint az olyan exobolygók is lakhatók lehetnek, amelyeken nincs lemeztektonika
Nem sokon múlott, hogy nem Washington lett az Egyesült Államok fővárosa
A finnek szerint Ukrajna egyetlen biztonsági garanciája a NATO-tagság
Akár szabad szemmel is láthatjuk a Marsot, ráadásul egész januárban