Egyeseknek 4 óra alvás is elég – Te is köztük vagy?
Az elmúlt években a tudósok felfedeztek egy ritka csoportot, akik kevés alvással is jól működnek. Az úgynevezett természetes rövid alvók genetikailag úgy vannak programozva, hogy éjszakánként csak négy-hat óra alvásra van szükségük. Ezek a kivételek arra utalnak, hogy az alvás minősége fontosabb lehet, mint a mennyisége. Ha a tudósok megértenék, miben különböznek ezek az emberek, az betekintést nyújthatna az alvás természetébe.
Az alvás kétfolyamatú modellje
A legtöbb ismeretünk az alvásról és az alvásmegvonásról Alexander Borbély magyar-svájci kutató 1970-es években javasolt modelljéből származik. Az ő kétfolyamatú modellje leírja, hogyan működik együtt a cirkadián ritmus és az alvási homeosztázis az alvás időzítésének és hosszának szabályozásában. A cirkadián óra irányítja az alvás és ébrenlét 24 órás ciklusát, külső jelek, például a fény és a sötétség alapján. Az alvási homeosztázist ezzel szemben a belső nyomás vezérli, amely ébrenlét alatt növekszik, alvás közben pedig csökken, hasonlóan az éhséghez.
Genetikai mutációk és rövid alvás
Louis Ptáček és Ying-Hui Fu, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói azonosították az első olyan családot, akiknél a természetes rövid alvás genetikai mutációhoz köthető. A DEC2 gén mutációja volt felelős azért, hogy ezek az emberek kevesebb alvással is kipihentek voltak. Azóta a kutatók további hét gént azonosítottak, amelyek a természetes rövid alvással hozhatók összefüggésbe, például az ADRB1 és NPSR1 géneket. Ezek a genetikai mutációk lehetővé teszik, hogy az érintettek hatékonyabban aludjanak, és ellenállóbbak legyenek az alvásmegvonás negatív hatásaival szemben.
Az alvás hatékonysága és egészségügyi következményei
A természetes rövid alvók agya úgy tűnik, hogy hatékonyabban végzi az alvás alatti feladatokat, például az energiaforrások feltöltését, a méreganyagok eltávolítását és az emlékek konszolidációját. Ez magyarázhatja, miért nem szenvednek az alváshiány szokásos egészségügyi következményeitől, mint például a memóriazavarok, anyagcsere-problémák vagy szívbetegségek. Egyes kutatások szerint ezek az emberek ambiciózusabbak, energikusabbak és optimistábbak, valamint jobban ellenállnak a stressznek és a fájdalomnak, írja a Smithsonian Mag.
Az alvás jövőbeli kutatási irányai
A kutatók jelenleg is vizsgálják, hogyan lehetne azonosítani és megérteni más alvási mintázatokat, például a hosszú alvókat, akiknek több alvásra van szükségük. Az alvás genetikai összetevőinek megértése segíthet olyan beavatkozások kifejlesztésében, amelyek optimalizálják az alvást, lehetővé téve, hogy több ember éljen hosszabb és egészségesebb életet. Például egyes laboratóriumok akusztikus stimulációval próbálják fokozni a mély alvás lassú hullámait, amelyek javítják a memóriafeldolgozást és hozzájárulhatnak a rövid alvók sikeréhez.
Fontos felismerni, hogy az alvásigény egyénenként eltérő, és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. A természetes rövid alvók tanulmányozása új perspektívákat nyithat az alvás megértésében és az alvászavarok kezelésében.
Ezt is érdemes elolvasni:
264 órát töltött alvás nélkül, utána sok évig dermesztő panaszoktól szenvedett
Ez a világ legrosszabb munkája: beleőrülsz, ha sokáig csinálod – VIDEÓ
Kiemelt kép: Depositphotos.com
