Kezd elszabadulni a pokol? Egy éghajlatváltozást szimuláló rendszer sem tudja követni, ami a bolygón történik
A tudósok több mint 50 éve próbálják kideríteni, mit hozhat az éghajlatváltozás a Föld jövőjére nézve. A helyzet azonban korántsem egyszerű, mivel a globális felmelegedés felgyorsulásával a pontos, helyszínekre lebontott következményeket csak korlátozottan képesek modellezni, így a kutatók továbbra is jelentős kihívások előtt állnak.
A BGR jelentése szerint jelenlegi éghajlati modellek nagyon pontosan mutatják be az olyan tendenciákat, mint a globális hőmérséklet-emelkedés vagy a sarki jégtakarók olvadása. Ezek a szimulációk felbecsülhetetlennek bizonyultak az éghajlatváltozás általános pályájának és lehetséges következményeinek megértéséhez. Amikor azonban helyi hatásokról van szó, mint például az aszályok jelentette veszély egy adott régióban, vagy a hőhullámok valószínűsége egy adott városban, a modellek nehezen képesek megbízhatóan megjósolni a Föld jövőbeli éghajlatát.
Jelenlegi szimulációink nem tudnak lépést tartani az éghajlatváltozással
Ez amiatt van, mert a globális éghajlati rendszerek hihetetlenül összetettek. A felhők, az óceánok és a domborzati formák közötti kölcsönhatásokat még a legfejlettebb rendszerek sem tudják hiba nélkül modellezni. Erre egy jó példa a „forró pontok” megjelenése a világon. Ezek olyan régiók, ahol a modellek által előre jelzettnél jóval magasabb szélsőséges hőmérsékleteket tapasztalnak. A tudósok jelentős eltéréseket is megfigyeltek a modellezett és a valós eredmények között, például megmagyarázhatatlan hőmérséklet-emelkedéseket 2023-ban.
Ezek a hiányosságok aláhúzzák egy olyan bonyolult rendszer modellezésének kihívásait, mint a Föld éghajlata. A fő probléma az, hogy a pontos helyi előrejelzésekhez olyan modellekre van szükség, amelyek finomabb skálákon működnek, ami a jelenleg rendelkezésre álló számítási kapacitást messze meghaladó számítási teljesítményt igényel. Ha meg akarjuk jósolni a Föld jövőbeli éghajlatát, meg kell találnunk a megoldást ezekre a szűk keresztmetszetekre. Mindezek ellenére az éghajlati modellek továbbra is kulcsfontosságú eszközök maradnak a jövőbeli kockázatok megértéséhez és mérsékléséhez. A tudósok folyamatosan fejlesztik őket, és olyan új adatokat vesznek figyelembe, mint az erdők szén-dioxid-elnyelése, valamint a jégtakarók és az óceánok közötti kölcsönhatások.
A kutatóknak azonban csak rövid idő áll rendelkezésükre a szimulációk fejlesztéséhez, mivel az éghajlatváltozás felgyorsulásával a modellek javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyes országok megfelelő döntéseket hozzanak annak érdekében, hogy megvédjük az élővilágot és mi magunkat is a klímaváltozás szörnyű következményeitől.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi történne, ha zölddé formálnánk a Szaharát?
Teljesen máshogy alakult ki a Pluto és legnagyobb holdja, mint eddig gondolták
Japán Filmhét január 13-17. között a Toldi moziban!
Volt valaha női pápa a katolikus egyház élén?
Egy új tanulmány szerint az időutazás lehetséges
Az új ukrajnai különmegbízott szerint Trump nem fog engedni Ukrajna ügyében