1970-ben a Szovjetuniónak sikerült a lehetetlen, és landoltak a pokoli Vénuszon
1970-ben a Szovjetunió elindította a Venyera-7 űrszondát, amely az első eszköz lett, amely – bár csak néhány percig – adatokat küldött a Vénusz felszínéről.
A Venyera-7 egy volt az 1961 és 1983 között indított összesen 16 szovjet küldetés közül, amelyek célja a Vénusz forró és zord világának felfedezése volt. Az űreszköz egy gömb alakú leszállóegységből és egy hordozóegységből állt. A NASA küldetési dokumentációja szerint a misszió célja az volt, hogy adatokat gyűjtsön a Vénusz légköréről, sikeresen leszálljon a felszínre, és adatokat továbbítson a leszállás után. A Venyera-7 volt az első űreszköz, amely sikeresen közvetített adatokat egy másik bolygó felszínéről, írja a Space.com.
A szovjet szonda a mai Kazahsztán területén található Bajkonuri űrrepülőtérről indult 1970. augusztus 17-én, egy módosított SS-6 rakéta fedélzetén. A Szovjetunió egy másik Vénusz-szondát is elindított ugyanabban az időszakban, ám az a Föld körüli pályán rekedt és kudarcot vallott. A Venyera-7 azonban sikeresen elvégezte a pályaelhagyási manőverét, és közel négy hónapos utazás után megérkezett a Vénuszhoz.
1970 december 15-én a szonda belépett a bolygó légkörébe, és ejtőernyőt nyitott, hogy lelassítsa az ereszkedést. Az ejtőernyő azonban megsérült és összeomlott, így a szonda szabad esésben zuhant 29 percig, mielőtt a felszínnek csapódott. A leszálláskor úgy tűnt, hogy az adás megszakadt, de későbbi elemzések kimutatták, hogy a szonda túlélte az ütközést, és még 23 percig gyenge jeleket sugárzott. Feltételezések szerint az eszköz az ütés következtében eldőlt, így az antennája nem a Föld felé irányult.
A Venyera-7 értékes adatokat közvetített a Vénusz felszínéről, beleértve a 475 Celsius-fok felszíni hőmérsékletet, a 92 baros atmoszférikus nyomást és a 9 km/h-s szelek sebességét. Bár a leszállás nem volt tökéletesen sikeres, az űrszonda kulcsfontosságú információkat szolgáltatott a bolygó zord környezetéről, és megnyitotta az utat további küldetések előtt. Ezek közé tartozott például a Venyera-13, amely 1982. március 1-jén landolt a Vénuszon, és elsőként készített színes felvételeket a bolygó felszínéről.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A sztálini terror a magyar kommunistákat is megtizedelte
Mars: négyzet alakú, rejtélyes képződmény tartja lázban a kutatókat
Kutatók rájöhettek, ki írta a Bibliát?
Megszűnik a Budapest és Szöul közötti egyik közvetlen járat
A Marson is van tél, azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek képzelnénk
Az eddigi legrégebbi rúnakövet találták meg Norvégiában