A magyar Szent Korona első ábrázolása egy középkori német kódexben található

A Szent Korona soha nem csak egy egyszerű korona volt, mivel a nemzet és az ország egységét szimbolizálta. Egyetlen uralkodó sem léphetett trónra, amíg az esztergomi érsek nem koronázta meg Székesfehérváron a Szent Koronával. Ennek ellenére a korona első ábrázolása nem magyar dokumentumban, hanem egy középkori német kódexben, Münchenben bukkant fel.

Csak kevés forrás maradt fenn a koronáról

Ennek oka, hogy az írott források nagy része megsemmisült az Oszmán Birodalom megszállása alatt. Éppen ezért a Magyarországról szóló eredeti dokumentumok ma már csak nyugati archívumokban fellelhető másolatokban maradtak fenn. Bár a Szent Korona kulcsszerepet játszott a magyar történelemben, első ismert ábrázolása nem Magyarországon, hanem egy német középkori kódexben található.

A Szent Korona története meglehetősen kalandos. Már az eredete is legendás, a hagyomány szerint a pápa adományozta az első királyunknak, I. Istvánnak. A történészek szerint azonban csak a 12. században állították össze egy görög női és egy latin korona ötvözetéből.

A koronát többször is ellopták, és az 1848–1849-es szabadságharc után még el is ásták. Az I. világháborút követően az amerikaiak a Kentucky állambeli Fort Knoxba vitték, és csak 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége alatt szolgáltatták vissza Magyarországnak. Először a Nemzeti Múzeumban, majd az Országházban állították ki. A Parlament túráin megtekinthető, azonban fotók és videók készítése tilos.

Képernyőfotó: M5/YouTube

A Szent Korona első ábrázolása egy illusztráció

Azt nem tudjuk, hogyan nézett ki a Szent Korona a 13., 14. vagy 15. században, mivel az első hiteles ábrázolás, amely kiállta az idő próbáját, csak a 16. században készült, és egy német középkori kódexben maradt fenn. Az 1555-ben készült, felbecsülhetetlen értékű dokumentum ma Münchenben található. Ebben festették meg a Szent Koronát illusztrációként ahhoz a történethez, amely arról szól, hogyan szerezte azt vissza I. Mátyás király (1456–1490) III. Frigyes német-római császártól.

Ahogy a képen látható, a magyar Szent Korona tetején található arany kereszt egykor egyenesen állt, napjainkban azonban ferde. A sérülés egy 17. századi baleset következménye, amikor egy vasláda fedele rácsapódott a koronára, mielőtt azt megfelelően elhelyezték volna.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Ilyen volt a koszt egy átlagos középkori vengédlőben
• A legnagyobb magyar kémnő sztorija: Manci hogyan verte át a férfiakat és a brit titkosszolgálatot?
• A párizsi békeszerződés második Trianon lett