A csillagászok szerint a Jupiter egy másik holdja is óceánt rejthet a felszíne alatt
A Naprendszer több holdja is ígéretes célponttá vált az idegen élet keresésében, mivel egyre több bizonyíték utal arra, hogy néhányuk felszín alatti, meleg óceánokkal rendelkezhet, amelyek gazdagok az élet kialakulásához szükséges kémiai elemekben.
A Jupiter Europa nevű holdja már régóta a kutatók figyelmének középpontjában áll, és a NASA Europa Clipper küldetése jelenleg is úton van, hogy alaposabban megvizsgálja. Emellett az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE szondája is az óriásbolygó felé tart, hogy tanulmányozza a jeges holdakat. Míg az Europán található felszín alatti óceán létezését széles körben elfogadták, a Jupiter más Galilei-holdjainak belső szerkezetéről még mindig keveset tudunk. Azonban új kutatások arra utalnak, hogy a Callisto is egy óceánt rejthet a felszíne alatt. A Callisto a Jupiter második legnagyobb és a Naprendszer harmadik legnagyobb holdja, emellett a Galilei-holdak közül a legkülsőbb pályán kering.
Ígéretesek a Jupiter holdjai?
Az első közeli képeket az 1979-ben érkező Voyager szondák készítették, majd a Galileo űrszonda 1996 és 2001 közötti elemzései szolgáltatták a legátfogóbb adatokat. Már a Galileo is jelezte, hogy a Callisto felszíne alatt egy folyékony óceán rejtőzhet. A Callisto jelentősen eltér más ismert óceánholdaktól, például az Europától vagy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjától. Míg az Europa jeges felszíne fényes, az Enceladus pedig a Naprendszer legfényesebb objektuma, addig a Callisto sötét és számos krátert visel, így a lehetséges óceánra utaló bizonyítékokra nem a felszínből következtettek, hanem a hold mágneses teréből.
A Callisto mágneses mezeje nem belső dinamikából ered, mint a Föld esetében, hanem a Jupiter hatalmas mágneses mezejével való kölcsönhatás révén jön létre. Ez az indukált mágneses tér csak akkor jöhet létre, ha a Callisto belsejében van egy elektromosan vezető réteg, például egy sós vízből álló óceán. A kérdés, hogy valóban egy felszín alatti óceán felelős-e a mágneses térért, már régóta foglalkoztatja a tudósokat. A Galileo fedélzetén található egyik műszer nagy pontossággal mérte a holdak mágneses tereit. Korábbi kutatások szerint a Callisto ionoszférája is hozzájárulhatott a mért mágneses térhez, azonban új vizsgálatok szerint ez önmagában nem ad magyarázatot a mért adatokra.
Egy friss tanulmány viszont szintén alátámasztja a felszín alatti óceán létezését. Corey Cochrane, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója és csapata több Galileo elrepülés adatait elemezte, és egy részletes négy rétegű modellt készítettek a Callisto belső szerkezetéről, amely magában foglalja az ionoszférát, a jégkérget és az óceánt is.
A Callisto, a Hold és a Föld átmérőjének összehasonlítása. Wikimedia Commons/CWitte
Az eredmények szerint a Callisto ionoszférája önmagában nem képes előidézni a mért mágneses teret. A modell alapján a mágneses tér egy vastag, vezetőképes óceán és az ionoszféra kombinációjából eredhet. A kutatók szerint a felszín alatti óceán és a felette lévő jégréteg is több tíz kilométer vastag lehet, ami összhangban van a hold erősen kráterezett felszínével, írja a Universe Today.
Bár a Galileo értékes adatokat gyűjtött, nem kifejezetten a Callisto vizsgálatára tervezték, ezért a rendelkezésre álló információk korlátozottak. A közeljövőben azonban jelentősen bővülhet tudásunk: a NASA Europa Clipper és az ESA JUICE küldetései részletes méréseket végeznek majd a Callisto közelében is. Az Europa Clipper kilenc elrepülést tervez a hold mellett, ezek közül négy 250 km-en belül zajlik majd. A JUICE szonda pedig 21 elrepülést hajt végre, legfeljebb ezer kilométerre megközelítve a felszínt.
Ezek a jövőbeli megfigyelések lehetővé tehetik, hogy véglegesen eldöntsék, hogy a Callisto valóban egy újabb felszín alatti óceánnal rendelkező hold-e a Naprendszerben. Az Europa Clipper 2030-ban, míg a JUICE 2031-ben érkezik meg a Jupiter rendszerébe, így a következő évtizedben újabb izgalmas felfedezések várhatók.
Érdemes elolvasni:
