A tudósok régóta vitatják, hogyan és miért váltak a farkasokból háziasított kutyák. Egy új tanulmány azonban megerősíti azt az elképzelést, hogy a kutyák önállóan, emberi beavatkozás nélkül kezdték meg a háziasodás folyamatát. A kutatók szerint a farkasok önként választották az emberek közelségét, mert így biztosabb élelmet remélhettek.
Bár az elmélet nem új, a legfrissebb kutatások statisztikai modellezéssel bizonyították, hogy a farkasok természetes szelekció révén maguk is hozzájárulhattak a háziasításukhoz. A tanulmány, amelyet a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikáltak, azt sugallja, hogy a háziasítás két fő időszakban zajlott:
- 30 000 és 15 000 évvel ezelőtt: ebben az időszakban a farkasokból korai kutyák fejlődtek.
- 15 000 évvel ezelőttől napjainkig: ebben a szakaszban az emberek aktívan szelektálták a legszelídebb egyedeket, ami különböző kutyafajták kialakulásához vezetett.
Mi ösztönözhette a farkasokat az emberekhez való közeledésre?
A tanulmány szerint a kezdeti háziasítás mögött az élelem állhatott. A farkasok, akik az emberek közelében maradtak, stabilabb táplálékforráshoz jutottak, mint vadászó társaik. Idővel ezek a „bátrabb” egyedek olyan partnereket választottak maguknak, akik szintén kevésbé voltak vadak, így generációról generációra szelídebbé váltak — írja a Live Science.
A kutyák és emberek fejlődése együtt zajlott
A kutyák háziasítása szorosan összefüggött az emberi civilizáció fejlődésével. Az első kutyák segítették az embereket vadászatban, terelésben és védelemben, sőt, később érzelmi társakká is váltak. A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a kutyák evolúciójának megértése segíthet más háziasított fajok eredetének feltárásában is.
Bár a kutyák háziasításának pontos folyamata továbbra is vita tárgya, az új kutatás alátámasztja az önházasítás elméletét. Ha a farkasok valóban önállóan választották az emberek közelségét, akkor a kutyák háziasítása az egyik első olyan példa lehet, amikor az ember és egy másik faj kölcsönösen hasznos kapcsolatot alakított ki – mindezt valószínűleg néhány finom falat reményében.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Az intelligens élet sokkal gyakoribb lehet, mint korábban gondoltuk egy új modell szerint
Lézerek fedték fel egy 15. századi Zapoték erődített város maradványait Mexikóban
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Tudtad? 3 ezer évvel ezelőttig sötét bőrünk volt, a legtöbb európai ősünk nem fehér volt
Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum
A Föld leghosszabb hegyvonulata a tenger fenekén húzódik