A karni pluviális esemény, amely során 2 millió éven keresztül megállás nélkül esett az eső

Vannak olyan napok, amikor úgy tűnik, soha sem fog elállni az eső. Azonban, ha hagyjuk, hogy az időjárás elszomorítson minket, valószínűleg a karni pluviális eseménynek sem örültünk volna. Ennek során ugyanis a Földön csaknem 2 millió éven át tartó folyamatos esőzés ment végbe.

Ez a különlegesen szélsőséges időszak körülbelül 232 millió évvel ezelőtt kezdődött, és drámai változásokat hozott a bolygó ökoszisztémájában. A karni pluviális esemény (Carnian Pluvial Event, CPE) véget vetett a késő triász időszak szárazságának. Ebben az időben a kontinensek még Pangeaként egy egységet alkottak, amely a földrajzi elhelyezkedése és jellemzői miatt különösen hajlamos volt a monszunokra. A tengerek hőmérséklete magas volt, a párás óceáni levegő pedig a szárazföld felé áramlott, ahol lehűlve heves esőzéseket okozott, írja az IFLScience.

Mi okozta ezt az elképesztő eseményt?

A tudósok szerint a CPE-t a mai Kanadában található Wrangellia területén történt hatalmas vulkánkitörések sorozata válthatta ki. A vulkánkitörések köztudottan befolyásolják a vízgőz mennyiségét a sztratoszférában. Jacopo Dal Corso geológus szerint a Wrangellia kitörései a karni időszakban érték el a csúcspontjukat. Dal Corso elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt tanulmányozta a kitörések geokémiai lenyomatát, és azt találta, hogy hatalmas mértékben befolyásolta a légkör szerte a bolygón. „A kitörések olyan hatalmasak voltak, hogy rengeteg üvegházhatású gázt, például szén-dioxidot pumpáltak a légkörbe, ami globális felmelegedési csúcsokhoz vezetett.”

Valahogy így nézhetett ki a táj csaknem 2 millió évig. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Mi történt az akkori élővilággal?

A karni pluviális esemény jelentős hatással volt az akkori élővilágra. A megnövekedett páratartalom és az óceánok savasodása miatt a tengeri fajok egyharmada, valamint számos növény- és állatfaj kihalt. Az ammoniteszek, konodonták és a tengerililiomok különösen érintettek voltak. Ugyanakkor a karni pluviális esemény új lehetőségeket is teremtett.

A szárazföldi növények és a legfontosabb növényevők kihalását követően a dinoszauruszok váltak a legnagyobb haszonélvezőkké. Gyorsan növelték a diverzitásukat, majd Dél-Amerikából kiindulva az összes kontinensen elterjedtek. A karni esemény emellett a modern korallzátonyok és a planktonok megjelenéséhez is hozzájárult. Dal Corso professzor szerint “a karni pluviális esemény egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kihalást rövid időn belül új fajok gyors kialakulása követte”. “Számos olyan csoport, amelyek központi szerepet játszanak a mai ökoszisztémákban, először a karniban jelentek meg vagy diverzifikálódtak.”

A bizonyítékok

A My Modern Met szerint a karni pluviális esemény első bizonyítékait az 1980-as években azonosították geológusok, köztük Alastair Ruffell és Michael Simms. Ruffell egy szürke csíkot fedezett fel a somerseti Lipe Hill vörös kövében, ami arra utalt, hogy a régió egy intenzív száraz időszaka után hirtelen egy nagyon nedves időszak következett. Később további bizonyítékokat találtak az Alpokban és más helyeken is. A karni pluviális esemény tanulmányozása segít a tudósoknak jobban megérteni a múltat és a bolygónk jövőjét.

Érdemes elolvasni:

• Te sem szívesen lettél volna ott az emberiség leghalálosabb napján
• 10 ezer év múlva érkezne a következő jégkorszak, de lehet, hogy soha nem lesz több
• A világvégét is kibíró bunker, amely az emberiség túlélését biztosíthatja