Ismeretlen életforma vésett sivatagok szikláiba egymillió évvel ezelőtt
Dél-Afrika és az Arab-félsziget sivatagjainak szikláiban furcsa, apró szerkezeteket találtak. A tudósok most már biztosak abban, hogy ezeket a szokatlan képződményeket nem egy geológiai folyamat, hanem egy máig ismeretlen életforma hozta létre.
A szerkezetek úgynevezett mikrobarlangok, körülbelül fél milliméter széles és legfeljebb 3 centiméter hosszú, csőszerű alagutak, amelyeket bizonyos sivatagos területek márvány- és mészköveiben találtak. Ezeket először mintegy 15 évvel ezelőtt a Johannes Gutenberg Egyetem professzora, Cees Passchier azonosította a Namíbiában végzett geológiai terepmunkája során. Később pedig nagyon hasonló struktúrákat talált Szaúd-Arábia márványában, valamint Omán mészkövében. A kollégáival végzett további vizsgálatok során biológiai anyagra utaló nyomokat talált a mikrobarázdákban és azok körül, ami arra utal, hogy mikroorganizmusok hozták létre a szokatlan vájatokat a kőzetben.
Passchier professzor elmondta a tanulmány kapcsán, hogy meglepődtek, mert ezek a csövek egyértelműen nem egy geológiai folyamat eredményei. A kőzetek belsejében megtelepedő mikrobákat endolitoknak nevezik, és nem ritkák a sivatagokban és más szélsőséges környezetekben, mivel a sziklák belsejéből nyerik az energiát és a tápanyagokat. Például az Antarktisz déli Victoria-földjének száraz völgyeiben, a sziklák felszíne alatt endolitikus algák élnek, valamint hasonló algaszervezetek élnek a mészkőben, amelyek Izrael és Kalifornia perzselően forró sivatagjaiban találhatók.
A namíbiai mikrobarlangok belsejében a csapat a márvány fő „összetevőjének”, a porszerű kalcium-karbonátnak a jelenlétét azonosította. Úgy vélik, hogy a rejtélyes mikroorganizmusok azért fúródhattak a márványba, hogy a kalcium-karbonátban jelen lévő tápanyagokat kivonják, hátrahagyva maguk után ezt a port. Azt azonban nem tudják, hogy baktérium, zuzmó, gomba vagy más életforma hozta-e létre ezeket az alagutakat. Sajnos a kutatóknak nem sikerült DNS- vagy fehérje nyomokat sem nyerniük, mert a minták túl régiek voltak, írja az IFLScience.
Passchier kifejtette, hogy jelenleg nem tudják, hogy ez egy kihalt életforma, vagy még mindig él valahol. „Az az izgalmas a felfedezésünkben, hogy nem tudjuk, milyen endolitikus mikroorganizmusról van szó. Egy ismert életforma, vagy egy teljesen ismeretlen organizmus? Mindenesetre ezek régi struktúrák, talán egy-két millió évesek. Feltételezzük, hogy kissé nedvesebb éghajlaton keletkezhettek, nem pedig a ma uralkodó száraz sivatagi klímában.”
Az elkövetők azonosítása nagy hatással lehet a globális szénkörforgásra, mivel ezek a mikroorganizmusok eddig ismeretlen szerepet játszhattak a karbonátos ásványok lebontásában, ami befolyásolja a szén tárolását és felszabadulását a földi ökoszisztémákban. „Ez az életforma, amelyről nem tudjuk, hogy létezik-e még, fontos lehet a globális szénciklus szempontjából. Ezért elengedhetetlen, hogy a tudományos közösség tudomást szerezzen róla.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
