Amikor a britek az atombombába csirkéket raktak volna
A második világháború utáni időszakban egyedi fejlesztésekhez nyúltak a nemzetek. Például, hogy csirkéket tegyenek egy atombombába.
Az Egyesült Államok hírhedt az atomfegyvereiről és a fejlesztő és tesztelő kísérletekről, amiket ezekkel csinálnak. Dobtak már le atombombát Alaszkára, de a Holdra is. A legelvetemültebb kísérlet képzeletbeli díját viszont mégsem nyernék el, azt ugyanis – valószínűleg – Európában kell keresni.
Az 1950-es években az Egyesült Királyság ugyanis egy olyan terven dolgozott, amelynek lényege, hogy egy csomó csirkét helyeztek volna el egy atombomba belsejében.
A briteknek is kellett bomba
A hidegháború idején Nyugat-Európa félt az Észak-Németországon keresztül nyomuló orosz erők esetleges inváziójától. A brit kormányt aggasztotta ez a lehetőség, ezért elkezdte keresni a módját, hogyan lehetne egy ilyen inváziót lelassítani.
Az 1950-es évek közepén találták ki a Blue Peacock fedőnevű megoldást. Egy 10 kilotonnás nukleáris aknát ástak volna el Észak-Németországban, amelyet távolról vagy időzítővel akár 8 napos késleltetéssel is aktiválni lehetett volna. Az elképzelés lényege egyszerűen az volt, hogy Oroszországot elriasztaná a keletkező radioaktív szennyeződés.
„Egy ügyesen elhelyezett atomakna nemcsak nagy területen pusztítaná el a létesítményeket és építményeket” – magyarázta egy 1955-ös titkos dokumentum, amelyről a Discovery számolt be – „hanem a szennyezés miatt az ellenség számára jelentős időre megtagadná a terület elfoglalását”.
Volt néhány kihívás egy ilyen működő akna létrehozásában. De kiderült, mind megoldható csirkékkel.
Csirkék mint bomba-melegítő
Az egyik fő probléma az volt, hogy az Egyesült Királyság számára akkoriban rendelkezésre álló egyetlen atombombát, a Blue Danube-t (magyarul Kék Dunát) klimatizált körülmények között kellett tárolni. Az Egyesült Királyság által végzett tesztek során kiderült, hogy a téli európai hideg körülmények olyannyira lehűthetik a fegyvert, hogy az nem fog működni.
A szigetelés hozzáadása mellett 1957-ben a projekten dolgozók kitalálták a csirkemegoldást. Annak érdekében, hogy a bomba melegen és működőképesen maradjon, az ötlet az volt, hogy egy csapat gyanútlan csirkét a bomba burkolatába zárnak. A csirkék új ideiglenes otthonukban kaptak volna élelmet és vizet, ami körülbelül egy hétig tartotta volna őket életben. A csirkék testének hője melegen – és így működőképesen – tartaná a bombát, mielőtt a csirkék testét egy hihetetlenül nagy területen szétszórnák.
Még az eset kiderülésekor sem hitték el, hogy nem vicc
A nukleáris aknák prototípusai elkészültek, de a projekt szerencsére nem valósult meg, és egyetlen teszt után törölték a projektet. Amikor a terveket 2004-ben az Egyesült Királyság Nemzeti Levéltára nyilvánosságra hozta, történetesen április 1-jére esett, vagyis a szervezet kénytelen volt tisztázni a médiának, hogy nem átverésről van szó.
„Ez nem áprilisi tréfa. Ezek a dokumentumok egyenesen az aldermastoni archívumból származnak. Miért és hogyan hamisítanánk őket?” – mondta Peter Hennessy professzor, a Blue Peacockot bemutató Secret State kiállítás kurátora a The Timesnak a BBC szerint.
„Áprilisi tréfának tűnik, de biztosan nem az” – tette hozzá Tom O’Leary, a Nemzeti Levéltár oktatási és értelmezési vezetője. „A közszolgálat nem szokott viccelődni.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk