Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?

Azt a mítoszt, hogy az emberek csak az agyuk 10%-át használják, valószínűleg már hallottad. Azonban ez a kijelentés teljesen téves. Az emberek az agyuk nagy részét használják, és mindennap. Azonban azok számára, akik túléltek stroke-ot, agysérülést vagy agyi műtétet, a helyzet már sokkal bonyolultabbá válik. Egyes esetek azt sugallják, hogy nem szükséges az agyunk teljes működése ahhoz, hogy életben maradjunk, vagy normálisan funkcionáljunk.

A neurológusok még mindig kutatják, hogy pontosan mennyi agyra van szükségünk ahhoz, hogy életben maradjunk. Az igazság valószínűleg nem fekete-fehér. Hogy egy személy hogyan alkalmazkodik egy agyi sérüléshez, vagy hogyan képes élni agyának egy részének hiányával, az számos tényezőtől függ, mint például az érintett agyterület, a sérülés oka, valamint az életkor. Azonban sok esetben megdöbbentő, hogy mennyire képesek az emberek élni anélkül, hogy az agyuk teljes funkcionálisan jelen lenne — írja a Live Science.

Normális élet rendellenes aggyal

Vegyük például EG esetét, egy nőt, akit a magánélete védelme érdekében inkább csak az kezdőbetűkkel említenek. EG egy szakszerű orvosi vizsgálat során tudta meg, hogy teljesen hiányzik a bal oldali temporális lebenye, ami a fülhöz közel helyezkedik el, és a hallás, memória, valamint a nyelvfeldolgozásért felelős agyi terület. Az orvosok úgy vélik, hogy a rendellenesség egy ciszta következménye, amely gyerekkorában alakult ki.

Annak ellenére, hogy egy jelentős agyi terület hiányzott, EG teljesen normális életet élt. Míg a bal temporális lebeny a nyelvfeldolgozó központokat is magában foglalja, ő képes volt normálisan olvasni, jobb szókincse volt az átlagosnál, és oroszul is beszélt második nyelvként.

Agyunk újradrótozódása

Evelina Fedorenko, a Massachusetts Institute of Technology agyi és kognitív tudományok professzora felfedezte, hogy EG agya képes volt átrendeződni és kompenzálni a hiányzó területet. Míg az átlagos emberek esetében a nyelvfeldolgozási feladatok a bal temporális lebenyt aktiválják, EG agyának jobb oldalán zajlott le ez a tevékenység.

Élet fél aggyal

Az agy annyira rugalmas, hogy egyesek akár fél agy nélkül is képesek életben maradni. Dr. William Bingaman, a Cleveland Klinikán dolgozó neurosurgeon több mint 500 féltekeműtétet hajtott végre, amikor az agy egy félgömbjét eltávolították. Az ilyen műtéteket súlyos epilepsziás esetekben alkalmazzák, amikor más kezelések nem hoznak eredményt.

A műtét során az orvosok leválasztják az idegsejteket, amelyek összekötik az agy két féltekéjét, és így az egyik oldal működése leáll. Az eltávolított féltekét nem veszik ki, mivel az nagyobb kockázattal járna. A betegek sokszor hosszú rehabilitáció után képesek visszanyerni a funkcióikat.

Az agy olyan részei, amelyek nélkül nem tudunk élni

Bár az agy számos területe képes alkalmazkodni a károsodásokhoz, vannak olyan részek, amelyeket nem lehet eltávolítani. Ilyen például az agytörzs, a thalamus és a bazális ganglionok. Ezek az agy mélyebb területei, amelyek az életfontosságú funkciókat, mint a légzés, a szívritmus, a motoros kontroll és az érzékelés irányítják. Ezen struktúrák eltávolítása lehetetlenné tenné az életet.

Agytörzsi és cerebelláris sérülések

Az agytörzsi stroke-ok szinte mindig halált okoznak, és az emberek, akik felépülnek az ilyen sérülésekből, gyakran a külső rétegeken (kortex) elszenvedett sérülések után tudnak jobban regenerálódni. Az életkor is szerepet játszik a felépülés mértékében: minél fiatalabb egy személy, annál jobban képes helyreállni.

A cerebellum, azaz a kisagy sérülései pedig különösen súlyos problémákat okozhatnak, mivel ez a terület alapvető a mozgás, egyensúly és koordináció szempontjából. Különösen gyermekek esetében lehetnek komoly következményei.

Különleges esetek és a jövő kérdései

Bár a cerebellum nélkül élő emberek ritkák, előfordultak olyan esetek is, ahol valaki úgy nőtt fel, hogy nem is tudott arról, hogy nem rendelkezik cerebellummal. Egy nő például a húszas évei közepére jött rá, hogy nem született kisaggyal, de problémái voltak a beszéddel és a mozgással.

Fedorenko szerint a jövőben bővítenünk kellene tudásunkat azokról az agyaktól, amelyek jelentősen eltérnek a hagyományos agytól, de képesek fenntartani az emberi kogníciót.

Mindezek alapján az agyunk lenyűgöző alkalmazkodóképessége azt mutatja, hogy sokkal többre képesek vagyunk, mint amit valaha is gondoltunk volna. Az agy képes változni és kompenzálni a hiányzó részeket, ami lehetővé teszi, hogy az emberek normálisan éljenek, még akkor is, ha az agyuk nem teljes. Azonban vannak olyan létfontosságú részek, mint az agytörzs és a kisagy, amelyek nélkül nem lenne lehetséges a túlélés.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

450 kilométert gyalogolt egy olasz férfi miután összeveszett a feleségével
Máshogy keletkezhetett az univerzum, mint hittük a JWST legújabb felfedezése alapján