A maja kultúrát számos rejtély övezi, de ezek közül talán a legnagyobb, hogy hová is tűntek egyszer csak nyomtalanul el. Megvan végre a válasz?
A maja civilizáció évszázadokon át virágzott, Mexikó és Közép-Amerika nagy részén, ám a VIII-IX. század környékén városaik elnéptelenedtek, és monumentális építményeik elhagyatottá váltak. Mi vezethetett ehhez a hirtelen hanyatláshoz? Milyen rejtélyes okok húzódhatnak a háttérben? Az alábbiakban a LADbible cikkét segítségül hívva négy kulcsfontosságú elméletet vizsgálunk meg, amelyek választ adhatnak a kérdésre.
1. Maja hatalmi harcok
A maja civilizáció nem volt olyan egységes és központosított birodalom, mint ahogy azt sokan gondolják. A maják városállamokban éltek, melyek között folyamatos volt a rivalizálás és hatalmi harcok dúltak. Egyes régiók különösen gazdagok voltak, mint például a mai Cancún környéke, de feltűnő, hogy az itt található emlékek közül nincs olyan, ami Kr. u. 800 utánból származna. Egyes kutatók szerint ez arra utal, hogy a térséget megtámadhatták, és emiatt a lakosok elhagyták városaikat. Így a hatalmi harcok következtében egyes városok elnéptelenedtek, a természet pedig visszafoglalta a területet, melyen mára már csak elhagyatott romok maradtak.
2. Túlnépesedés
Egy másik elmélet szerint a túlnépesedés lehetett a maja civilizáció hanyatlásának egyik oka. A IX. század elején a maja Tikal város lakossága körülbelül 50 ezer főre tehető, ami egy hatalmas szám volt ahhoz képest, hogy az ott élőknek milyen erőforrások felhasználásával kellett megélniük. A túlzsúfoltság és a nyersanyagkészletek kimerülése miatt sokan elköltözhettek más, erőforrásokban gazdagabb helyekre. Tegyük hozzá, hogy ez az elmélet nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért hagytak el egész városokat. Talán a gazdaság és az infrastruktúra összeomlása olyan mértékben történt, hogy az már teljesen ellehetetlenítette a további életet.
3. Aszály és éghajlatváltozás
A problémák másik lehetséges oka az éghajlatváltozás, és különösen a tartós aszály. Az éghajlati kutatások arra utalnak, hogy a maja civilizáció hanyatlásának idején a területen jelentős erdőirtások történtek, mivel a növekvő népességet és mezőgazdaságot ki kellett szolgálni. Az erdők eltűnése csökkentette a föld napfényelnyelő képességét, ami hatással volt a csapadékképződésre. Kevesebb eső esett, ami számos helyen aszályhoz, terméskieséshez és éhínséghez vezetett. Az élelem hiánya miatt sokan kénytelenek voltak elhagyni a nagyvárosokat, és a romok az idő múlásával a természet martalékaivá váltak.
4. Politikai zűrzavar, társadalmi káosz
A XI. századra a maja civilizáció egyes részein drámai hanyatlás volt tapasztalható. Uxmal városban például befejezetlen építkezéseket találtak, miközben a közeli Chichén Itzá viszont terjeszkedett. A területek elhagyása és a hatalmi központok közötti versengés azt eredményezte, hogy a maja társadalom alapvető összetartó ereje meggyengült. A politikai és társadalmi zűrzavarok hozzájárultak a civilizáció széteséséhez, és bár a maják sosem tűntek el teljesen, az elveszett városok a mai napig titokzatos, elhagyatott romokként hirdetik a múltjukat.
Nos, vajon mi lehet a valódi megoldás? Vagy talán a négy faktor mindegyike szükséges volt bizonyos mértékben ahhoz, hogy egy addig virágzó civilizáció egyszer csak megszűnjön?
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás
Titokzatos, mini jégkorszak dönthette meg szakértők szerint a Római Birodalmat
Megtalálták Mátyás király földi maradványait?