Olyan galaxisokat találhattak, amelyek létezése minden eddigi ismert modellnek ellentmondana

Csillagászok egy csoportja felfedezett egy eddig „rejtettnek” vélt galaxiscsoportot, amely megkérdőjelezheti a galaktikus fejlődés összes eddigi modelljeit.

Haa kutatók elmélete beigazolódna, ezek a galaxisok nemcsak az azok kialakulásáról és eloszlásáról alkotott jelenlegi tudományos elképzeléseknek mondanának ellent, hanem megoldhatnák a rejtélyt, mivel az univerzum úgynevezett energiaháztartásában hiányzó infravörös sugárzást is figyelembe vennék, gyakorlatilag teljessé téve a hosszabb hullámhosszakon történő energia-kibocsátásról alkotott ismereteket, számolt be a Universe Today.

A brit Science and Technology Facilities Council, a Rutherford Appleton Laboratory és az Imperial College London kutatói elkészítették az univerzum eddigi legmélyebb, infravörös hullámhosszú képét. A 2009 és 2013 között működő Herschel űrtávcső adatainak segítségével rejtett galaxisok lehetséges bizonyítékait tárták fel a közel 2 ezer észlelt távoli galaxis között. A vezető szerző, Dr. Chris Pearson elárulta, hogy a kutatás a távcső technológiai határait feszegette, és potenciálisan egy új galaxispopulációt fedezett fel, amely hozzájárul az univerzum leghalványabb megfigyelhető fényéhez.

A kutatócsoport ezt az áttörést az Európai Űrügynökség Herschel űrtávcsövén lévő SPIRE műszerrel érte el, amelynek 141 képét helyezték egymásra. Az így kapott kép volt a valaha készült legmélyebb távoli infravörös felvétel, amely ötször mélyebb, mint bármely korábbi Herschel-megfigyelés, és legalább kétszer olyan mély, mint bármely más, a teleszkóp által megfigyelt terület.

A Herschel űrtávcső SPIRE műszerével készült képek különböző rétegei, illetve a végeredmény. Chris Pearson et al./Monthly Notices of the Royal Astronomy Society

A technika lehetővé tette a csillagászok számára, hogy azonosítsák a „legporosabb galaxisokat”, ahol túlnyomórészt csillagkeletkezés zajlik, miközben azt is elemezni tudták, hogyan változik a galaxisok száma a fényesség függvényében. Ennek segítségével kiszámíthatták, hogy az egyes objektumok mennyi energiával járulnak hozzá az univerzum teljes energiaháztartásához.

A kép hihetetlen mélysége miatt a galaxisok összeolvadtak és megkülönböztethetetlenné váltak, így Thomas Varnish, az MIT PhD-hallgatója statisztikai elemzési technikákat alkalmazott a leginkább elmosódott területekre. Ekkor korábban ismeretlen halvány galaxisok lehetséges bizonyítékait fedezte fel az elmosódott részeken, amelyeket a hagyományos elemzés nem tudott felismerni. Ha ezek valódiak, alapvetően megkérdőjeleznék azok számának és fejlődésének minden eddig kidolgozott modelljét.

Most további kutatásokra van szükség az új galaxiscsoport megerősítéséhez más hullámhosszúságú teleszkópok segítségével, hogy többet tudjunk meg ezekről a halvány objektumokról. Dr. Pearson megjegyezte, hogy a hagyományos teleszkópok csak a világegyetem történetének felét tárják fel, mivel a csillagok fényének nagy részét elnyeli a por, és infravörös sugárzás formájában újra kibocsátja.

Bár a Herschel űrtávcső archivált adatai egy évtizeddel a misszió befejezése után is értékesek maradnak, Dr. Clements hangsúlyozta, hogy a PRIMA-küldetéssel végzett további vizsgálatok áthidalnák a meglévő eszközök közötti megfigyelési hiányosságokat, és tisztáznák a vitát.

Címlapképünk illusztráció, amin az SDSS J1152+3313 galaxishalmaz látható.

Érdemes elolvasni:

• Egy új kutatás szerint a Tejútrendszer egy 2 milliárd fényév széles ürességben van
• A Föld feletti óriási csillag bármelyik pillanatban felrobbanhat!
• A Csillagok háborúja filmekben lehet a megoldás a gyors űrutazásra